128 új holdat fedeztek fel a Szaturnusz körül, így már köröket ver a Jupiterre

Csak pár éve kezdődött, de most úgy tűnik, már vége is lett a Naprendszer legfontosabb versenyének, vagyis annak, hogy melyik bolygónak van a legtöbb holdja. A holdkirályi címet sokáig a Jupiternek tulajdonítottuk, pár éve azonban a Szaturnusz nem pusztán elkezdett feljönni a nyakára, hanem meg is előzte. 2023 februárjában a Jupiter visszaült a trónra, de márciusban a Szaturnusz 62 holddal gazdagodva lett megint első, most pedig újabb 128 holdat fedeztek fel körülötte, amivel látszólag behozhatatlan előnyre tett szert – írja a Guardian.

Természetesen rögtön az elején le kell szögezni, hogy a bolygók nem növesztenek újabb holdakat a semmiből, arról van szó, hogy ezek a holdak eddig nem voltak ismertek az emberiség előtt, a csillagászok munkájának hála viszont most már igen. A Jupiternek jelen állás szerint 95 ismert holdja van, a Szaturnusznak a mostani felfedezéssel együtt már 274, vagyis majdnem kétszer annyi, mint a Naprendszer többi bolygójának összesen. Legalábbis jelenlegi ismereteink szerint.

De hogy lehet ez?

A saját Holdunk létezése tiszta sor, az itt kering a bolygó körül, régóta tudunk a létezéséről, és nyilván kizárt, hogy valaha felfedezzünk egy bujkáló második holdat a Föld körül. A távolabbi bolygóknál viszont már nem egyértelmű a helyzet, mert a holdjaik nagy része nem akkora, mint a Hold, pár kilométer átmérőjű, krumpli alakú objektumokról van szó. Ezeket felfedezni úgy lehet, hogy teleszkóppal, jelen esetben a Canada France Hawaii Telescope-pal (CFHT) csinálnak egy csomó képet róluk, aztán ezeket egymásra pakolják, hogy a feltételezett objektum elég világos legyen.

A tajvani Institute for Astronomy and Astrophysics at the Academia Sincia kutatói korábban 62 holdat fedeztek fel a Szaturnusz körül ezzel a módszerrel, és közben úgy ítélték meg, hogy lehet még ott több is, ezért 2023-ban ismét nekiveselkedtek a feladatnak, így fedezték fel most az újabb 128 holdat. A Nemzetközi Csillagászati Unió a héten ismerte el hivatalosan is ezeket, egyelőre betűkből és számokból álló nevekkel, de később gall, északi és inuit istenségekről lesznek elnevezve, ahogy a Szaturnusz eddigi holdjai is.

A legtöbb új hold amúgy egy északi istenség nevét fogja viselni, ami extra kihívást jelent a kutatóknak, akiknek most fel kell túrniuk az egész ottani folklórt, hogy találjanak kellő mennyiségű, teljesen ismeretlen istenséget a feladathoz. A kutatást vezető Edward Ashton ehhez annyit fűzött hozzá, hogy a névadási kritériumokon előbb-utóbb biztosan lazítani kell majd. Ashton azt is hozzátette, hogy a jelenlegi módszerekkel nem valószínű, hogy találnak még holdakat, és arról is beszélt, hogy egyébként lassan ideje lesz rögzíteni, hogy pontosan mi számít holdnak.

Az mindenesetre biztos, hogy az ilyen kis holdak létezése betekintést engedhet a csillagászoknak a Naprendszer korai szakaszába, amikor a bolygóknak nem volt ennyire stabil a keringési pályája, és az égitestek gyakran ütköztek össze egymással. Az új holdak valószínűleg hogy nagyobb, az elmúlt 100 millió évben szétrobbant objektumokból maradtak hátra, ugyanis nagyobb csoportokba állnak össze, és a nagyobb méretű holdakhoz képest eltérő pályán keringenek a Szaturnusz körül. És a Szaturnusz rejtélyes gyűrűjének megértésében is segíthetnek, mert lehetséges, hogy ez is egy, a bolygó gravitációs mezője által szétszakított holdból alakult ki.