Új biztonsági stratégiát jelentett be az EU, FBI-t csinálnának az Europolból
ProtectEU néven jelentett be új biztonsági stratégiát kedden az Európai Bizottság, amellyel az Európai Unió tagállamainak segítenének abban, hogy garantálhassák az EU-s állampolgárok biztonságát. A stratégiában részletes javaslatok egyelőre nincsenek, csak nagy vonalakban fekteti le azokat a területeket, amelyekkel a jövőben foglalkoznának, köztük például a végpontok közötti titkosítással és a rendvédelmi szervek titkosított adatokhoz való, jogszerű hozzáférésével – írja a Record.
Az ide kattintva elérhető tervezettel a Bizottság a jelenkor megváltozott biztonsági környezetére és az éppen változásban lévő geopolitikai helyzetre kíván reagálni, amelyek miatt szerintük Európának át kell gondolnia a belső biztonságához való hozzáállását. A tervezet egyik fontos eleme, hogy az EU-s tagállamok rendőrségi együttműködésének legfontosabb hivatalából, az Europolból egy olyan műveleti ügynökséget csinálnának, amely határokon átívelő, nagyszabású és összetett ügyeken dolgozna, amelyek komolyan veszélyeztetik az EU belső biztonságát.
Azaz az Europol nagyjából úgy működne, mint az FBI az Egyesült Államokban.
A Bizottság emellett célokat tűzne ki a titkosítást illetően, valamint abban is, hogy a rendvédelmi szervek jogszerűen és hatékonyan férhessenek hozzá a tevékenységükhöz szükséges, sokszor titkosított adatokhoz. Itt azokat a technikai megoldásokat szeretnék megtalálni, amelyekkel a rendvédelem úgy tudja ellátni a feladatát, hogy közben az állampolgárok jogai nem sérülnek, és a kibervédelmi irányelveknek is meg tudjon felelni. Erre máshol is voltak már kísérletek, és általában komoly tiltakozás övezte őket, úgyhogy vélhetően az EU-nak sem lesz könnyű dolga.
A stratégia emellett az olyan problémákat is orvosolná, mint hogy az EU vezetése gyakran nincs tisztában a fenyegetésekkel, és nem is képes megfelelően elemezni őket. Ezt szintén nehéz lesz orvosolni, az uniós tagállamok ugyanis saját hatáskörben foglalkoznak védelemmel, biztonsággal és hírszerzéssel, és nem is mutatkozik hajlandóság arra, hogy a szuverenitásukat feladva az EU kezébe adják ezeket a feladatokat. A Bizottság ezt az önkéntes információtátadás felpörgetésével hidalná át, amit a saját, nyílt forrású hírszerzési képességeivel egészítene ki.
Minderre amúgy szükség is lenne, mert egy tavalyi, a volt finn elnök által írt jelentés szerint a jelenleg létező rendszert egyszerűen túlságosan korlátozzák a politikai, jogi és intézményi keretek ahhoz, hogy reagálni tudjon olyan dolgokra, mint például Ukrajna oroszok általi lerohanása. Ennek érdekében az EU egy új kiberbiztonsági törvényt is bevezetne, dacára annak, hogy sok tagállam még a jelenleg hatályos intézkedéseket sem építette bele a saját jogrendszerébe.
