Felboncolták az eddigi legjobb állapotban megmaradt mamutbébit
Orosz kutatók a múlt héten felboncolták egy nagyon jó állapotban megmaradt, nagyjából százezer évvel ezelőtt élt mamutbébi tetemét a szibériai Jakutszkban.
A Jana névre keresztelt gyapjas mamutot a jakutföldi Batagajka-kráterben találták meg tavaly júniusban, ahol a permafroszt rendkívüli módon konzerválta a körülbelül egyéves korában elpusztult nőstény egyedet. Úgy tartják, hogy az eddig előkerült tetemek közül ez maradt meg a legjobb állapotban. A körülbelül 180 kilós, 120 centiméter magas mamutnak a lábaiból hiányzik néhány darab, amit kisemlősök vagy madarak dézsmálhattak meg.
Míg korábban nagyjából ötvenezer évvel ezelőtt éltnek gondolták Janát, addig mára inkább 120-130 ezer évesre teszik a lelet korát.
A megtalálás után Makszim Cseprasov, a jakutszki Északkeleti Szövetségi Egyetem Mamutmúzeum laboratóriumának vezetője azt nyilatkozta, hogy a fej egyedülálló állapotban őrződött meg, az ajkak, a fülek és szemüregek is megmaradtak, ahogy szinte az összes többi szerv is.
A boncolás megerősítette, hogy a lágyszövetek is jól konzerválódtak, és tápláléknyomokat is találtak a gyomorban. A kutatók megállapították, hogy Janának egy zsírlerakódása van a marján, ezt más mamutoknál is megfigyelték, illetve az is kiderült, hogy kisebb a füle, mint például a Dima nevet kapott korábbi leletnek.
A kutatók szerint Jana elég sok zsírt fel tudott halmozni, ami arra utal, hogy egészséges volt, és ezt az energiatartalékot használva tudott élni a zord környezetben.
Áprilisban a mamutbébi fejéről CT-vizsgálatot végeznek majd, hogy pontosítsák a biológiai életkorát. A tudósok tervezik, hogy sejtszintű elemzést végeznek, valamint részletesen megvizsgálják az állat anatómiáját és belső szerveit is, és részletesen kielemzik majd a gyomortartalmát.
A maradványok feltárhatják, mit evett a mamutbébi, és az év melyik szakaszában pusztult el. Annyit már megosztottak a kutatók a boncolás után, hogy még cserjék egész szárát is találtak a gyomorban. A mamut gyomor-bél traktusának lágyszövetei és tartalma rávilágíthat arra, hogy hogyan alkalmazkodtak a mamutok az északi szélsőséges viszonyokhoz, és hogy milyen betegségei, parazitái voltak ezeknek az állatoknak. A kutatócsoport reményei szerint olyan információkat is kapnak majd, amikkel pontosíthatják az ismereteket a mamutok evolúciós fejlődéséről.
Újra és újra felbukkan az a gondolat, hogy klónozással feltámasszák a mamutokat. (Ennek etikai és technológiai dilemmáiról itt írtunk bővebben.) Az is elképzelhető, hogy Jana szolgáltat majd ehhez biológiai anyagot. Az Egyesült Arab Emírségek Biotechnológiai Kutatóközpontjának vezetője, a koreai Hvang Vuszuk próbál majd meg izolálni a lágy szövetekből életképes sejteket vagy sejtmagot.
„Már most elmondhatjuk, hogy a sejtszerkezetek, amelyeknek köszönhetően próbálják újraéleszteni a mamutot, nem a legjobbak, erősen kifagyottak, így gyakorlatilag nem is reméljük, hogy egész sejtmagokat találnak majd ebben a mamutbébiben” – mondta Makszim Csepraszov, aki azért hozzátette, hogy csak a minták vizsgálata után lehet egyértelműen kijelenteni, hogy Jana sejtszerkezete milyen mértékben őrződött meg.
(via TASSZ)
