Kemenesi Gábor: A nullához közelít annak a lehetősége, hogy az itt terjedő száj- és körömfájás vírusát mesterségesen alkották meg
Kemenesi Gábor virológus szerint a nullához közelít annak a lehetősége, hogy a Magyarországon kitörő ragadós száj- és körömfájás vírusát mesterségesen, egy kémcsőben alkották volna meg, írta a Qubit.
A lap azután kérdezte meg a vírus eredetéről Kemenesit, hogy Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón azt mondta: „Nem zárható ki, hogy mesterségesen előállított vírussal van dolgunk.”
Gulyás ezt egy külföldi laboratóriumi információra hivatkozva válaszolta egy újságírói kérdésre. Később Nagy István agrárminiszter is erre utalt: „Az elsődleges információk szerint nem zárható ki, hogy mesterségesen hozták létre a száj- és körömfájásvírust. Ez bizony komoly kérdéseket vet fel. Felkértünk laboratóriumokat, szakembereket, hogy folytassák a vizsgálatokat a vírus eredetének feltárására” – mondta az Állategészségügyi Operatív Törzs ülése után.
„Ez azt jelentené, hogy valaki összerakott egy vírust. Ennek a lehetősége tendál a nullához” – mondta Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának igazgatója.
Amikor a rendelkezésre álló genetikai adatok alapján megtörténik a vírus besorolása, az nem a teljes genom alapján történik, így ebből annyi következtetést lehet levonni, hogy az mely országokban terjedő törzsekhez hasonlít a leginkább.
A vírus, amit Magyarországon eddig négy Győr-Moson-Sopron megyei szarvasmarhatelepen mutattak ki, az európai uniós laboratóriumi vizsgálatok szerint az O-szerotípusba tartozik. Ez a világon kiinduló ragadós száj- és körömfájás járványok több mint kétharmadáért felelős, és évtizedek óta ismert.
Kemenesi felidézte, hogy 2007-ben viszont előfordult már olyan, hogy egy korábban laboratóriumban használt törzs okozott kisebb járványt az Egyesült Királyságban, akkor a laboratórium rossz szennyvízkezelése miatt került ki a vírus.
Korábbi vizsgálatok alapján a magyarországi vírus egy 2018-ban, Pakisztánban észlelt változattal áll legközelebbi rokonságban.
„A mesterséges környezetre vonatkozó megjegyzés tudományosan értelmezve azt jelentheti, hogy egy pakisztáni laboratóriumban regisztrált törzshöz hasonlít a legjobban” – mondta Kemenesi, de ezt részleges genomadat alapján állapítják meg, és a hasonlóság önmagában kevés. Azt, hogy a vírus onnan miként jutott el hozzánk, és jelen volt-e a kettő között a természetben, járványügyi nyomozásnak kell feltárnia, amihez elengedhetetlenek a megfigyelési adatok.
A Virológia Pécs Facebook-oldalán egyébként részletesen elmagyarázza egy vírus mesterséges voltát, és azt, hogy miért nagyon kicsi az esélye annak, hogy egy fejlett európai országban, ahol magas a biobiztonság, miért valószínűtlen, hogy egy laboratóriumból ismert törzs került ki.
