Egy előkerült állkapocs segíthet többet megtudni egy rejtélyes emberféléről
Egy a Tajvan közelében talált állkapocscsont újabb információkat szolgáltathat a gyenyiszovai embernek nevezett emberi faj megjelenéséről és földrajzi elterjedéséről, írta a Guardian.
A fosszíliát halászok találták, és a kutatók genetikailag gyenyiszovainak azonosították. Az első információk szerint a férfi egyed legalább tízezer évvel ezelőtt élt, erős állkapcsa és nagy őrlőfogai voltak.
A gyenyiszovai ember első maradványa 2008-ban, egy szibériai barlangból került elő, egyetlen ujjpercből állapították meg, hogy egy addig ismeretlen emberféléhez tartozott. Azóta sem lett nagyon bőséges a gyenyiszovai ember leletanyaga, csak néhány fog, apróbb csont került elő. Például a Tibeti-fennsíkról, ahol mínusz 30 fokos hideghez is alkalmazkodnia kellett ennek a fajnak. A mostani tajvani lelet ezért is meglepő, arra utal, hogy a gyenyiszovai ember nagyon sokféle klimatikus és környezeti viszonyhoz tudott alkalmazkodni, és a földrajzi elterjedése is nagy volt.
„Nem tudunk következtetni a kognitív képességeikre, de képesek voltak alkalmazkodni a meglehetősen változatos környezetekhez” – mondta Enrico Capellini, a Koppenhágai Egyetem kutatója, az állkapocsról írt tanulmány egyik vezető szerzője.
„Most már nyilvánvaló, hogy a gyenyiszovai embereknek szélesebb környezeti elterjedési területük kellett, hogy legyen, mint a neandervölgyieknek, az észak-ázsiai hideg, nyílt környezettől a délkelet-ázsiai szubtrópusi erdőkig” – mondta Chris Stringer, a Londoni Természettudományi Múzeum munkatársa,
Capellini azt is mondta, hogy a mostani fosszília még több részletet árul el a gyenyiszovai ember megjelenéséről, megerősítette, hogy hatalmas fogaik és markáns állkapcsuk volt. Azt hozzátette, hogy még jobb lenne, ha egy koponyát vagy csontvázat is találnának.
A mostani lelet szerintük a két jégkorszak egyikéből származhat, amikor nem borította tenger a szorost. Vagy 10 ezer és 70 ezer évvel ezelőtt, vagy 130 ezer és 190 ezer évvel ezelőtt élt. A gyenyiszovai ember egy időben élt a modern emberrel és a neandervölgyivel, és kereszteződött is velük.
A tudósoknak nem sikerült DNS-t kinyerniük a mintából, csak fehérjéket, amelyeket szekvenálhattak, és ez is segített az azonosításban.
