Jelenthetnek veszélyt az oltatlan ukrán menekültek, de egészen eddig megúsztuk a járványkitöréseket

Az orosz–ukrán háború kezdetén rögtön felmerült a kérdés: azon túl, hogy a menekülteknek nyilvánvalóan egészségügyi ellátást kell nyújtani, mekkora problémát okoz majd az ittlétük járványügyi szempontból? A menekültek között sok a gyerek, Ukrajna pedig a gyerekkori oltások terén békeidőben sem állt jól. Hamar szóba került tehát, hogy mielőbb be kellene őket oltani, különben Európa-szerte járványgócok alakulhatnak ki.

2022 februárja óta hétmillióan menekültek el Ukrajnából, közülük 62 ezren tartózkodnak Magyarországon, és 50 ezren kértek menedéket – ez azt jelenti, hogy a háziorvosi, gyerekorvosi ellátásba is bekerültek, a gyerekeik óvodába, iskolába, egyetemre iratkoztak be. A háború kezdete óta nem nőtt meg a védőoltással megelőzhető betegségek száma a menekültek befogadásával, így egyelőre, úgy tűnik, a magyar és az ukrán egészségügy jól kezeli a helyzetet.

„Ukrajnában ugyanolyan bejelentőrendszer van, mint Magyarországon” – mondta dr. Misák Olena, a Debreceni Egyetem infektológus szakorvosa a 31. Országos Védőoltási Továbbképző Tanfolyamon Szegeden. Ez a rendszer még most, a háború közepén is működik. „Összesen 24 megyéből gyűjtik az adatokat. Jelenleg három megyéből nem érkeznek adatok, ezek az Oroszország által annektált területek.”

Az országban tíz kötelező védőoltás van, ezekről törvény rendelkezik. Létrehoztak egy online nemzeti immunizációs portált, ezen részletes információk érhetők el az oltásokról és az országonkénti oltási rendszerekről. Ahhoz, hogy egy gyereket beoltsanak, formanyomtatványos szülői beleegyezés szükséges, ami lehetőséget ad a szülőnek a vakcina visszautasítására is. Ilyenkor nem jár közvetlenül büntetés, mint Magyarországon, de az oltatlan gyerek nem mehet közösségbe.

„Ilyenkor felhívják a szülők figyelmét, hogy ha egy oltatlan gyerek mégis bekerül a közösségbe, és megfertőz másokat, akkor ez már jogi felelősség, mert más élete veszélyeztetésének számít” – mondta Misák Olena. A doktornő talált olyan weboldalakat is, ahol online lehet hamis oltásigazolást rendelni, ez viszont már okirat-hamisításnak számít, és büntetőjogi kategória.

„Most a háborús migráció kapcsán külön fejezet hívja fel az útmutatóban a figyelmet: a menekültek vigyenek magukkal oltási igazolást a gyerekeknek, és országonként részletezik, hogy a célország milyen oltási rendszerrel rendelkezik” – mondta Misák Olena. Hozzátette, hogy az is szerepel a felhívásban: a célországok a saját oltási rendjükhöz fogják igazítani a gyerekek által megkapott vakcinákat.

Arra is felhívják a figyelmet, hogy ha nincs oltási igazolás, akkor oltatlan státuszúnak fogják tekinteni a gyereket, és a befogadó ország oltási programjának megfelelően felzárkóztatási vakcinákat fognak beadni. „Az is érdekes, hogy azt is írják: ha egy gyerek rendelkezik oltással, de nincs igazolása róla, és teljesen biztonságosan beoltható, a szülők fogadják el ezeket az oltásokat, és legyenek hálásak, hogy erre lehetőségük van” – mondta a szakember.

A rendszer jól működik, de vannak azért hiányosságok is: Misák Olena azt mondta, hogy sok a hiányos vagy hamis oltási igazolás, ami súlyos közegészségügyi kockázatot jelent. Ukrajnában is vannak oltásellenesek, és az általános bizalom is csökkent az egészségügyben. Az is megfigyelhető, hogy az elmúlt években az ukrajnai átoltottság egyre alacsonyabb, főleg a háború és az általános bizalomvesztés következtében. Nem csoda hát, hogy egyes fertőző betegségek újra felütötték a fejüket. 2019-ben Ukrajnában 57 ezer kanyarós esetet tartottak nyilván, 2021-ben pedig a járványos gyerekbénulás jelent meg újra.

A 2017–2019-es kanyarójárvány azért tudott kialakulni Ukrajnában, mert – leginkább az antivakcinációs kampányok miatt – csökkent az átoltottság, a 2008–2016-os időszakbeli 95 százalékról 46 százalékra. A betegek és a halottak legnagyobb része az oltatlanok körül került ki. A járvány után aztán az átoltottság újra 90 százalék fölé emelkedett.

Arról, hogy a háború hogyan befolyásolja az ukrajnai átoltottságot, a The Lancet is közölt már cikket. Azt írták: Ukrajnában az endémiás kanyarót erős és közvetlen fenyegetésnek tekintik. A 2017–2019-es kanyarójárványban több mint 115 ezer ember fertőződött meg és 41-en meghaltak.

Az átoltottsági problémák azonban nem korlátozódnak néhány kiválasztott betegségre. „Problémákat látunk az összes megelőzhető betegséggel kapcsolatban, különösen a frontvonalhoz közeli régiókban” – mondta Alla Volokha a Shupyk Nemzeti Egészségügyi Egyetemtől a The Lancetnak. Az ukrán hatóságok nem férhetnek hozzá a megszállt területek lakosságához, és a megszálló hatóságok által szigorúan ellenőrzött információk alapján nehéz felmérni a rutin immunizálási szolgáltatásokhoz való hozzáférés szintjét.

A The Lancet Microbe folyóirat szerzőinek megszállt területeken élő ukránok névtelenül nyilatkoztak, akik azt mondták: sok helyen az egészségügyi ellátás rendkívül korlátozott, vagy egyáltalán nem létezik. A WHO által 2022 szeptemberében végzett egészségügyi szükségletfelmérés kimutatta, hogy sok gyerek és felnőtt az aktív harci területeken vagy az ukrán ellenőrzésen kívül eső körzetekben nem fér hozzá az oltásokhoz. Az egészségügyi minisztérium adatai azt is mutatják, hogy a megelőzhető betegségek elleni védőoltások aránya azokban a régiókban a legalacsonyabb, amelyek megszállás alatt állnak, vagy aktív harcok zajlanak a területen.

„Összességében azt tudom mondani, hogy nem könnyű a helyzet, az embereket nagyon sok rossz hatás éri – mondta Misák Olena. – A körülöttük lévő szituációval nem tudnak mit csinálni, és a védőoltás lett az, amit ha felvesznek, úgy érezhetik, hogy ők irányíthatnak valamit az életükben, legalább egy megelőzést elvégeznek.” Hozzátette, hogy egyre kevésbé jellemző az általános oltásellenesség, inkább azt venni észre, hogy azok is, akik kritikusak az oltásokkal szemben, néhányat beadatnak, például a tetanuszt, vagy a hepatitis-A ellenit.

Az előadása végén azt mondta: lehet, hogy az ukrán menekült gyerekek járványügyi veszélyt jelenthetnek, hiszen az ukrán kötelező oltási rendszer megengedi az oltások elkerülését, és az is lehet, hogy az ide érkező gyerekek oltási jelentéseinek valódiságát meg kell kérdőjelezniük a magyar orvosoknak. Azt javasolta nekik, mérjék fel, hogy a szülő mennyire hajlandó például az influenza elleni védőoltásra, és ha nagyon ellenzi, akkor felmerül a gyanú, hogy a többi oltást sem biztos, hogy beadatta a gyerekének.

„Törekedni kell, hogy az ide érkező gyerekeket a magyar oltási rendhez igazítsuk. Akkor vagyunk védettek, ha betartjuk a nemzeti immunizációs programot, már az is meg tud védeni minket azoktól a betegségektől, amik ide érkeznek” – tette hozzá.