Már a hazai tavakba, folyókba és talajvízbe is beszivárgott a glifozát
Már a tavakban, folyókban és a talajvízben is kimutatható a glifozát jelenléte Magyarországon, írja az Átlátszó egy 2019-es országos felmérés eredményeit tartalmazó vizsgálati anyagra hivatkozva, amit közérdekű adatigénylés keretében kértek ki.
A glifozát az egyik legnépszerűbb gyomirtó szer, körülbelül 30 százalékos részesedést hasít ki a herbicidtortából, viszonylag olcsó és hatékony, ezért nehezen mondanak le róla a mezőgazdaságban és más felhasználási területein. Több kutatás szerint rákkeltő hatású, a hatékonysága miatt pedig a gyomok mellett elég sok mindent kiirt, rendesen odavágva a biológiai sokféleségnek. Az Európai Bizottság ennek ellenére 2023-ban újabb tíz évre engedélyezte a használatát.
Az Átlátszó arról ír: hiába az országos felmérés, a közvélemény nem tudott a hazai vizekben is jelen lévő glifozátról, mert nem hozták nyilvánosságra a kutatási jelentést. 2019-ben az Az Országos Vízügyi Főigazgatóság mérette fel a víztestek glifozát-szennyezettségét, a levett talajvíz-minták 14 százalékában volt jelen a glifozát és bomlásterméke, és a bevizsgált vízminták 2,5 százaléka határérték feletti koncentrációban tartalmazta a gyomirtót. A felszíni vizek esetében a minta háromnegyedében kimutatható volt a glifozát és mellékterméke.
Az egész országban találtak glifozátos vizeket. A jelentés szerint „megdöbbentő”, hogy a határérték többszörösét tapasztalták a vízművek által üzemeltetett, 130-160 méter mély kutak esetében is.
A kutatók azt is megállapították, hogy a glifozát sok mezőgazdasági területen nem bomlott le egy év alatt, ahogy azt a szakirodalom sejteti, így kerülhetett bele a hazai vizekbe.
Az N-(foszfonometil)-glicin néven is futó gyenge szerves sav 1974-ben indult hódító útjára az Egyesült Államokból. Ekkor dobta piacra Roundup néven az agrokemikáliákban és biotechnológiában utazó Monsanto. Az Egyesült Államokban a szer népszerűségének jót tett, hogy a Monsanto pont olyan génmódosított (gmo) gabonákat és kultúrnövényeket hozott létre, amelyek ellenálltak a glifozátnak.
Azon túl, hogy növényekre és egyes kutatások szerint állatokra is káros, a glifozátnak humánegészségügyi vonatkozásai is vannak. Egy friss vizsgálat szerint a vegyszer növeli a leukémia kockázatát, de azzal is kiválthat rákos megbetegedéseket, hogy oxidatív stresszt okoz, amelyet olyan DNS-törések követnek, amelyek kiválthatják a daganatos betegségeket. A glifozát nemcsak azokra lehet veszélyes, akik közvetlenül dolgoznak vele, hanem azokra is, akik táplálékon keresztül jutnak hozzá.
2022-ben az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) kockázatértékelő bizottsága is arra a következtetésre jutott, hogy a glifozátot nem indokolt rákkeltő anyagként besorolni, és sok amerikai mezőgazdasági érdekvédelmi szervezet is amellett foglalt állást, hogy biztonságos a szer. Viszont ezekben a kijelentésekben jogosan lehet kételkedni, hiszen a Bayer egymás után veszít az olyan perekben, amelyet rákbeteg gazdák indítottak ellene.
Az Átlátszó megkérdezte a témában az Országos Vízügyi Főigazgatóságot, azt válaszolták, hogy a „vizsgálat óta megkezdődött a következő országos felmérés tervezése, melynek programjába a glifozát és az AMPA is bekerült”. Megjegyezték, hogy 2019-től a glifozát és a bomlási terméke is szerepel az Országos Tisztifőorvos által elrendelt, az ivóvízben vizsgálandó peszticidek listáján.
