Európában a mérések kezdete óta sosem volt még olyan meleg, mint tavaly

A tavalyi után idén is elég aggasztó képet fest a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S) frissen közzétett jelentése. A rekord 2023-as beállítása után 2024-ben a rekorddöntés is összejött a leggyorsabban melegedő kontinensen, a jelentés szerint a tavalyi év volt a legmelegebb a mérések kezdete óta. A viharok gyakran voltak hevesek, a több száz emberéletet követelő áradásokból utoljára 2013-ban volt ennyi, magas hőstresszes napokból pedig korábban csak egyszer volt ennél több.

Az ide kattintva elérhető jelentés legfontosabb megállapításait átböngészve látszik , hogy az óceánok és tengerek felszíni hőmérséklete 0,7 fokkal van az átlag fölött, a Földközi-tengernél pedig még ennél is több, 1,2 fokos az eltérés. A kontinens keleti és nyugati fele között óriásiak a különbségek – nyugaton az egyik legcsapadékosabb évet jegyezték 1950 óta, míg keleten gyakori volt az extrém szárazság és sorra dőltek a melegrekordok. Különösen hideg napokból sosem volt ilyen kevés, az északi gleccserek pedig sosem vesztettek még ilyen sokat a tömegükből.

Pozitívumként idén is fel lehet hozni, hogy a megújuló energiák aránya idén is nőtt az áramtermelésben, ez 2023-ban 43 százalék volt, tavaly már 45.

Az Európai Parlamentben tavaly szeptemberben elhangzott, arra kell készülni, hogy a kontinens egyszerre árad és ég, de ezt a kettősséget Magyarországon is lehetett érezni. Lassan itt is általános tapasztalattá válik, hogy egy éven belül pusztító aszályt és árvizet is át kell élnünk. Tavaly nálunk is komoly védekezést igényelt a fél Európán átvonuló, kifejezetten durva dunai árhullám, miközben a Homokhátság lényegében sivataggá vált, és vannak, akik szerint hamarosan pálmafák fognak majd nőni ott, ha nem csinálunk semmit.

A WMO-t vezető Celeste Saulo a jelentés közzététele után azt mondta, jól látszik, hogy Európára komoly hatással van a klímaváltozás és az extrém időjárás. Hozzátette, az is számít, ha a hőmérséklet csak egy tizeddel növekszik, mert ez az itt élők életére, a gazdaságra és végső soron az egész bolygóra hatással van. Szerinte emiatt muszáj alkalmazkodni a helyzethez, a WMO pedig a partnereivel együtt még keményebben dolgozik majd azon, hogy megerősítse az előrejelző rendszereket és a klímavédelmi szerveket, hogy a döntéshozókat és a társadalmat is segítse a védekezésben.

„Vannak eredmények, de ennél többet kell tennünk, gyorsabbnak kell lennünk és együtt kell működnünk” – mondta Saulo.