A hosszabb orrú fiatal kutyáknak jobban megy a szimatolás

Az emberek régóta támaszkodnak a kutyák szaglására, de meglepően keveset tudunk arról, hogy a kutyák agya hogyan dolgozza fel a szaglási információkat.„Számos viselkedési tanulmány kimutatta, hogy az egyéni különbségek befolyásolják, mennyire jó szimatúak a kutyák, de azt nem tudjuk, hogy az egyéni különbségek az agyi hálózatban is tükröződnek-e” – idézi az ELTE közleménye Asami Nakaimukit, az ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékének PhD-hallgatóját.

A kutatók először a szaglásban részt vevő agyi régiók funkcionális kapcsolathálózatát írták le egy speciális technikával, az úgynevezett nyugalmi fMRI-vel, amelyben a kutyák nem csináltak semmit, csak mozdulatlanul feküdtek 8 percig. A vizsgálatot megnehezíti, hogy a kutyáknak változatos formájú agya van, az orrhosszuktól, fejformájuktól függően hosszúkásabb vagy gömbölyűbb az agyuk.

A hálózat részben megfelelt a korábban ismertetett anatómiai konnektivitásnak. Viszont az eredmények azt mutatták, hogy

a fiatalabb és a hosszúkásabb agyú kutyáknak erősebb funkcionális kapcsolatai voltak a szagló régiókban, mint az idősebb és a gömbölyűbb agyú, tehát rövidebb orrú kutyáknak.

A két ivar között nem voltak különbségek.

„Ez egyezik a viselkedéskutatás korábbi eredményeivel” – magyarázza Andics Attila, az MTA Nemzeti Agykutatási Program kutyák szaglásával foglalkozó csoportjának egyik vezetője. „Az emberekhez hasonlóan a kutyák szaglásérzékenysége is csökken az életkor előrehaladtával. Eredményeink alátámasztják azt is, hogy a rövidebb fejű kutyák rosszabbul teljesítenek a szaglóteszteken.”

Érdekes módon a kutatócsoport különösen erős kommunikációt talált a két agyfélteke szaglási agyi régiói között. Ez rágcsálókra és még a szaglás nélkül született emberekre is jellemző. „Ez lehet az emlősök agyának alapbeállítása” – mondja Nakaimuki.

„A kutyák híresek a jó orrukról, és most már azt is tudjuk, hogy nem mindegy, mennyire hosszú ez az orr. Nem csak a szaglóhám méretére, hanem az agy formájára és így a szaglással kapcsolatos agyi régiók közötti kommunikációra is hat” – összegzi Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia Tanszékének vezetője. „A következő lépés az, hogy megnézzük, mi történik ezekkel a hálózatokkal, ha a kutyaorr feladatot kap, vagyis valamilyen szaggal találkozik.”