Az ország természetvédelmi szempontból egyik legértékesebb erdejében, a Bátorliget közelében lévő Fényi-erdőben a Nyírerdő Zrt. három hektárt tarra vágott – erősítette meg a WWF Magyarország cikke a korábban a Telexhez is befutott információt.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei, a román határhoz közeli erdő az egyik utolsó olyan alföldi erdő, amely természetközeli állapotban megmaradt. Ez jó részt a Károlyi családnak köszönhető, ami évszázadokon át vadászterületként kezelte, és nagyon kevéssé bolygatta. Az 1930-as években Soó Rezső növénytani professzor javaslatára gróf Károlyi József a jellegzetesebb részleteit már természeti emléknek nyilvánította, majd 1953-ban hivatalosan is országos jelentőségű természetvédelmi területként hirdették ki – olvasható az Erdőrezervátum.hu-n megjelent 2021-es cikkben.
A Fényi-erdő egyaránt magán visel hegyvidéki és alföldi jegyeket, az értékes, koros faállomány mellett számos ritka lágyszárú jelzőfaj otthona is, fellelhető itt az árnyékliliom, a podagrafű, a turbánliliom és a hagymás fogasír is. További értéket jelentenek a holtfák, amelyek nagy arányban fordulnak elő, segítve a biológiai sokféleség kialakulását azzal, hogy otthont adnak gomba-, rovar- és madárfajoknak.
A Fényi-erdő már évtizedek óta a magas védettséget jelentő erdőrezervátum cím jelöltje, az ehhez szükséges tudományos munkák el is készültek, de valamilyen okból sosem hirdették ki ezt a státuszát.
Erdőrezervátum cím ide vagy oda, a Fényi-erdő enélkül is olyan értékes, hogy fel sem merülhetett volna annak a részletnek a tarvágása, ami védőterületként volt kijelölve. Előfordulhat, hogy igényel erdőkezelést (ez a favágás szépelgő megnevezése), de az biztosan nem egységes letermelést kellett volna, hogy jelentsen. Egy olvasónk szerint még 2024 novemberében történt a terület levágása, és ezt megerősíteni látszik a Nyírerdő november 8-ára datált ajánlattételi felhívása és méretjegyzéke kocsányos tölgyekről, ami a Bátorliget 5/I erdőrészletéről készült. Ebben 71 köbméternyi faanyag szerepel.
A Nyírerdő Zrt.-nek kérdéseket küldtünk arról, hogy miért volt szükség a háromhektáros terület letermelésére, és hogy erre kaptak-e engedélyt a területileg illetékes Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Kormányhivataltól. Utóbbi az válaszolta, hogy: „ a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal szakkérdést vizsgált az ügyfél által a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalnál kérelmezett eljárásban.”
Egy, a területen jártas informátorunk úgy tudja, hogy a Nyírerdő mindig csak engedéllyel végez favágásokat, szerinte most sem történt ez másképpen, ezt a kormányhivatal is lényegében megerősítette. A kérdés inkább az lehet, hogy a kormányhivatal milyen indokkal adott ki engedélyt, és bevonta-e szakmai véleményezőként a Hortobágyi Nemzeti Parkot. Ha a nemzeti park adott is ki szakvéleményt, a kormányhivatal még azt sem köteles betartani. Természetesen a kormányhivatalt is megkerestük a kérdéseinkkel, és várjuk a válaszaikat. A Hortobágyi Nemzeti Parkhoz még február végén fordultunk, hogy tudnak-e a Fényi-erdő történt tarvágásról, és hogy tudnak-e az engedélyezésről, de választ azóta sem kaptunk. A hozzánk forduló olvasónk szerint a nemzeti park nem tudott a tarvágás tervéről.
„Amíg egy ilyen összetett, koros fák fémjelezte élőhely ismét kialakul, az legalább másfél évszázad. Kérdés, hogy a klímaváltozás jelenlegi trendjei mentén újra megtörténhet-e; de valószínűsíthető, hogy már nem kapjuk vissza ugyanezt az ártéri tölgyest. A levágott erdő élővilágának kis része ugyan át tud költözni a szomszédos erdőfoltokba – ami ritkán problémamentes, hiszen például az odúk általában foglaltak. Az aljnövényzetet javarészt megsemmisíti majd nyáron a perzselő nap, a holt faanyaghoz kötődő rovarvilág egy része elpusztul a faanyag elszállításakor vagy annak elégetésekor” – írta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője.
