Amerika legnagyobb gyógyszerkrízise után megváltás lehet egy új típusú fájdalomcsillapító

1997 és 2018 között az Egyesült Államokban közel 450 ezren haltak bele az opioidalapú fájdalomcsillapítók túladagolásába: éveken keresztül emberek tömegei szoktak rá a legális, eredetileg receptre felírt szintetikus opioidokra, amiket később aztán feketén szereztek be és ellenőrizetlenül szedtek. Donald Trump amerikai elnök még egészségügyi válsághelyzetet is kihirdetett az opioidfüggőség terjedése miatt, a krízis csúcsán ugyanis nagyjából napi kétszáz ember halt bele a szintetikus opioidok túladagolásába. A válságért elsősorban felelőssé tett amerikai gyógyszergyártónak, a Purdue Pharmának 7,4 milliárdos (2,7 ezermilliárd forint), három gyógyszerforgalmazó cégnek, a McKessonnak, az AmerisourceBergennek és a Cardinal Healthnek pedig összesen 21 milliárd dolláros (7,5 ezermilliárd forint) kártérítést kell fizetnie.

Mégis, 25 év alatt az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) egyetlen új, nem opioidalapú fájdalomcsillapítót sem engedélyezett, egészen mostanáig: a Vertex megkapta az engedélyt az új, szuzetrigin hatóanyagú gyógyszerére, ami akár forradalmasíthatja is a fájdalomcsillapítást Amerikában, hiszen nem hordozza magában a függőség veszélyeit.

Az opioidválság kezdete óta próbálnak a gyógyszergyártók biztonságosabb fájdalomcsillapítókat kifejleszteni, de ez rendkívül nehéz feladatnak bizonyul: statisztikailag kevesebb mint 1 százalék az esélye annak, hogy egy új fájdalomcsillapító a klinikai vizsgálatok első fázisából eljusson az FDA jóváhagyásáig. Ennek az egyik oka az, hogy a fájdalom nem csupán testi jelenség, pszichés tényezők is erősen befolyásolják. Ezért a kezelés összetettebb, mint pusztán a fizikai érzékelés gátlása, és a gyógyszerek hatásosságát is nehezebb előre jelezni vagy mérni.

A fájdalomnak alapvetően három fő formája van.

• Nociceptív fájdalom: például amikor valaki beüti a lábujját. Ilyenkor a sérülés helyén lévő szenzoros idegsejtek aktiválódnak, jelet küldenek a gerincvelőn keresztül az agyba, itt alakul ki végül a fájdalomérzet.
• Neuropátiás fájdalom: idegrendszeri károsodás következménye (például diabéteszes idegkárosodás), amikor hibás vagy sérült idegsejtek adnak le fájdalomjeleket.
• Nociplasztikus fájdalom: nincs nyilvánvaló testi vagy idegi sérülés, de a központi idegrendszer a normál ingereket is fájdalomként érzékeli – ilyen például a fibromialgia.

Az orvosok a fájdalmat általában annak időtartama alapján kezelik. A három hónapnál rövidebb ideig tartó fájdalmat (például sérülés vagy műtét után) akut fájdalomnak tekintik, míg az ennél hosszabb fájdalom krónikusnak számít.

A fájdalom kezelésére az egyik lehetőség a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók, amiket itthon is gyakran használunk. Ilyen például a paracetamol, illetve a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID), mint az aszpirin vagy az ibuprofén. Ezek azonban csak korlátozott enyhülést nyújtanak, és krónikus fájdalom kezelésére nem túl hatásosak.

Az opioid fájdalomcsillapítók úgy működnek, hogy a szervezet opioidreceptoraihoz kapcsolódnak – ezek az agyban, a gerincvelőben és más idegrendszeri területeken találhatók. Amikor egy opioid (például morfin vagy oxikodon) ezeket a receptorokat aktiválja, az csökkenti a fájdalomérzetet, eufóriát válthat ki, és egyben gátolja a fájdalomjeleket továbbító idegsejtek működését. A μ-opioid receptor aktiválása növelheti a dopaminjelet az agy bizonyos részei között, ez okozza az euforikus állapotot, és ez az, amiért ezek a szerek függőséget okozhatnak.

A szuzetrigin viszont új hatásmechanizmussal dolgozik, nem az agyban, a központi idegrendszerben manipulálja a fájdalmat érzékelő, illetve magát az érzést létrehozó receptorokat, hanem azon kívül, a szervezet minden részén. Vagyis még azelőtt tompítja a fájdalmat jelző idegrendszeri szignálokat, hogy azok elérnének az agyba. Emiatt jóval biztonságosabb, és kevésbé addiktív, mint az opioid.

A szert az Egyesült Államokban a mérsékelt és súlyos akut fájdalom kezelésére engedélyezték. Klinikai vizsgálatok szerint hatékonyságban vetekszik a hagyományos opioidokkal – például az amerikai piac egyik legnépszerűbb fájdalomcsillapítójával, ami a hidrokodon nevű opioid és a paracetamol (acetominofén) kombinációja.

A Guardian azonban azt írja, hogy nem minden szakértő ért egyet azzal, hogy szükség lenne opioidmentes fájdalomcsillapítókra akut fájdalom esetén, mivel erre jellemzően rövid időre írnak fel gyógyszert, emiatt szerintük nem olyan magas a függőség kockázata. Ennek ellentmond az, hogy az Egyesült Államokban évente nyolcvan ember válik opioidfüggővé pusztán amiatt, hogy akut fájdalomra kaptak ilyen gyógyszert. Abban viszont már van egyetértés, hogy a krónikus fájdalom kezelésére szükség van jobb módszerre.

A krónikus fájdalom kezelésére alkalmazott opioidok hatékonysága kevésbé bizonyított, és hosszú távú használatuk csak növeli a függőség kockázatát. Az ilyen típusú fájdalmakat egyébként is nehezebb kezelni, mert különböző okaik vannak, és sok esetben ezeket az okokat nem is értjük teljesen. Az utóbbi évtizedekben a placebók egyre jobban teljesítettek a klinikai vizsgálatokban, és az új gyógyszer is érdekes eredményeket hozott egy ilyen placebokontrollos kutatásban: az úgynevezett lumbális radiculopathia okozta krónikus fájdalom kezelésében hasonlóan jó eredményeket ért el, mint a placebo – ez viszont több szakértő szerint valójában azt jelenti, hogy gyakorlatilag nem jobb, mint a semmi, ezért felesleges is szedni. Az új szert az opioidalapú fájdalomcsillapítókkal is összehasonlították, a gyártó szerint hasonlóan teljesítettek, mint a függőséget okozó szerek.

Az FDA jóváhagyását két, harmadik fázisú klinikai vizsgálat eredményeire alapozták, amiket hasplasztikán és bütyökeltávolításon átesett betegeken végeztek. Mindkét vizsgálatban körülbelül ezer beteg kapott szuzetrigint, placebót vagy hidrokodon és paracetamol kombinációját. A szuzetrigin és az opioid is körülbelül három ponttal csökkentette a fájdalmat a szokásos tízpontos skálán. A szuzetrigin gyorsabban hatott, és kevesebb mellékhatást okozott.

Bár a szer jelenleg csak akut fájdalom kezelésére engedélyezett, a Vertex pozitív eredményekről számolt be egy krónikus fájdalmat vizsgáló kutatással kapcsolatban is. Ebben biztonságosságot és hatékonyságot mértek a cukorbetegség okozta perifériás neuropátiával élő, krónikus fájdalmat tapasztaló betegek esetében. Egy harmadik fázisú klinikai vizsgálat jelenleg is folyamatban van.

Az FDA engedélyéért egyébként több másik gyógyszergyártó is küzd a saját, nem opioidalapú fájdalomcsillapítójával, a leginkább előrehaladott állapotban a Vertanical és a Tris Pharma van, de egyelőre a Vertex az egyetlen gyártó, ami meg is szerezte a forgalmazási engedélyt.