A héten érkezett a hír, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) átvenné a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat négy, humán- és társadalomtudományi kutatással foglalkozó egységét. Az átszervezés a Bölcsészettudományi, a Nyelvtudományi, a Társadalomtudományi, valamint a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontot érinti. Az átszervezésben összesen mintegy 1200 kutató kerülne át az ELTE alá.
A HUN-REN Irányító Testülete péntek délután megszavazta az átalakítást, azt írják: „a megfelelő szakmai és jogi garanciák mellett az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez kerül négy bölcsész- és társadalomtudományi kutatóközpont”.
„Az Irányító Testület megerősítette, hogy a kutatóközpontok egységes szerkezetben, teljes intézeti struktúrával és munkatársi állománnyal kerülnek át az ELTE szervezetébe. A HUN-REN Irányítótestületi ülésén Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke leszögezte, hogy a döntés nem indíthat meg olyan folyamatot, hogy egyes természettudományos központok és intézetek átvételére az egyetemek vérszemet kapva bejelentkezzenek” – írták. Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke azt mondta: a természettudományos központok egysége – ahogy az ELTE is garantálja a javaslatában ezt a bölcsész- és társadalomtudományi központok esetében – nem megbontható.
A HUN-REN vezetése továbbá a mai IT ülést követően kezdeményezéssel fordul Hankó Balázs szakterületi miniszterhez, hogy soron kívül biztosítsa a kutatóhálózat számára az idei évi 18 milliárd forintos finanszírozásemelést, és indítsa meg az új HUN-REN megalapítását.
Az egyetem korábban azt írta, hogy az átvételt az ELTE kezdeményezte. Néhány nappal korábban a HUN-REN közleményben számolt be arról, hogy az ELTE rektora és kancellárja stratégiai kezdeményezéssel kereste meg a HUN-REN vezetését. Azt is írták, a kutatóközpontok főigazgatóival történő egyeztetést követően a HUN-REN Központ Irányító Testülete a soron következő ülésen tárgyalni fogja a kérdést.
„Pénteken elfogadtak egy törvénymódosítást, ami a felsőoktatási törvényt érintette, és módosította aszerint, hogy a felsőoktatási intézmények is létrehozhatnak önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeket” – mondta a Telexnek Gerő Márton, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnökségi tagja. Ilyen szervezetek például a HUN-REN kutatóhálózat kutatóközpontjai is. „Mielőtt elfogadták a törvényt, majd hivatalosan utána is jelentkezett az ELTE rektora, Darázs Lénárd, hogy az ELTE átvenné ezt a négy kutatóközpontot, és önálló jogi személyiségű kutatóközpontként akarja tovább működtetni.”
A központok igazgatói csak értesítést kaptak erről, a kutatók feje felett született a döntés, hogy erről egyáltalán szavazni fog a HUN-REN Irányító Testülete. A kutatók június 19-én szavaztak is a témában: az 1200 érintett tudós közül 800-an nyilvánítottak véleményt, a dolgozók jelentős többsége, közel 90 százaléka elutasította az intézmények ELTE-hez csatolását. A Társadalomtudományi Kutatóközpontnál volt a legalacsonyabb az elutasítás aránya, ott 83 százalék szavazott ellene, de csak a választ adó kutatók 6 százaléka szavazott igennel, a többiek tartózkodtak. A Nyelvtudományi Kutatóközpontban 88, a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban 92, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontban 93 százalékos az ötlet elutasítottsága.
Ugyan az ELTE a Telex megkeresésére akkor azt írta, az átvétellel szeretnék megerősíteni a humán- és társadalomtudományi kompetenciáikat, és az átvétel után az ELTE önálló jogi személyekben megőrizné a kutatóközpontok szervezeti önállóságát, az érintett kutatók nem látják túl biztatónak a jövőt.
„Ezek a kutatóintézetek azért nagyon fontosak, mert – és ezt már a kormányunk is elismerte – Magyarország a közepes fejlettség csapdájában ragadt. És az ebből való kilépéshez pont a humán fejlesztés szükséges, ez nemzetközi tapasztalat. Kellenek hozzá a közgazdászok, szociológusok, településfejlesztők, pont azok, akik például a KRTK-ban, a BTK-ban dolgoznak” – mondta Vasárus Gábor geográfus, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont kutatója. „Ha az MTA-hoz akarnák visszakapcsolni a kutatóintézeteket, az egy logikus dolog lenne, de ehelyett az ELTE-hez akarják őket kapcsolni. Az egyetemnek viszont van saját BTK-ja például, ez párhuzamosságokhoz vezet.”
Vasárus Gábor azt mondta, hogy ezeket a kutatóintézeteket arra szervezték, hogy kutatásokat folytassanak, azok alapján tanácsot adjanak akár az államnak, akár az önkormányzatoknak, akár a magyar vállalatoknak. Példának a saját területéről azt hozta fel, hogy a városi hősziget-jelenséget vagy a szegregáció leküzdését is az ilyen kutatóintézetek dolgozói tudják elősegíteni.
„Ezek az intézetek pont azokon a jelenségeken tudnának segíteni, amik Magyarországon most elég komoly problémákat okoznak” – mondta, kiemelve, hogy ezen intézetek munkájának rengeteg gyakorlati haszna is van.
Az átalakítás viszont megnehezíti a munkát: az intézetek már hat éve folyamatos átszervezés alatt állnak. „Egy kutatás, mondjuk, a szegregátumok felszámolására, nagyjából tíz éves projekt, de egy klímaváltozással kapcsolatos kutatás is lehet többéves” – mondta Vasárus Gábor. Ráadásul a publikációk területén is problémás ez a sok változás. „Az intézetekhez vannak rendelve a publikációk. Ha én most leadok egy tudományos cikket egy rangos nemzetközi szaklapba, azon a KRTK fog szerepelni. Ha a jövő héttől, vagy jövő hónaptól ELTE KRTK lesz belőlünk, azt a keresőmotorok nem találják meg.” További probléma még, hogy a multidiszciplináris kutatások, mint amilyenek például jellemzően a klímaváltozással kapcsolatosak is, lényegesen nehezebbek lesznek, ha az egyik kutatóintézet az ELTE-hez, a másik meg a HUN-REN-hez kapcsolódik.
„Egy ilyen projekthez sokszor kell matematikus, aki számol, fizikus, aki modellezik, földrajzos, biológus, szociológus, aki a helyi lakosságra vagy közösségre gyakorolt hatásokat vizsgálja, és egy közgazdász, aki nézi ennek a gazdasági inputjait és outputjait” – mondta. Azt is hozzátette: ő úgy látja, hogy a soft skillekkel nem tud mit kezdeni a rendszer, pedig ezeknek is rengeteg gyakorlati haszna van. „Intézményeknek, embereknek, vagy akár rászorulóknak segítettek ezek az intézmények a módszertannal.”
„Mindenféle megkérdezés nélkül, tényként közölték a helyzetet főigazgatókkal, hogy ez fog történni. Az fel sem merült, hogy a dolgozókkal bármit egyeztessenek. Lényegében teljesen nélkülünk látszik eldőlni ez a kérdés” – mondta Gerő Márton. „Nem tudjuk, hogyan lehet ezt az egészet menedzselni. Egyrészt ez egy hatalmas döntés, ami jelentősen érinti az ELTE költségvetését, és nem tudjuk, hogy a szenátus nélkül bármilyen ilyen döntést hozni, ez már önmagában probléma. Az nem kérdés, hogy ez nem legitim, és az egyetemi autonómiát súlyosan korlátozza.” Azt is megjegyezte, hogy mivel a rektor alá tartoznak majd ezek az intézmények, ezek autonómiáját sem növelné, sőt, talán később még csökkentené is a változás.
A kutatók azt sem tudják, hogy a munkaviszonyuk hogyan alakul majd, hiszen nem tudni, hogyan fogja az egyetem menedzselni azt, hogy az egyik dolgozó közalkalmazott, a másik pedig nem. Nem tudják, milyen foglalkoztatási szabályok fognak vonatkozni rájuk, és a gazdálkodást egyeztetni kell-e majd a kancellárral, vagy sem. „Az ELTE-n kell egyeztetni a kancellárral, de a kutatóközpontok önállóan működnek, és az az ígéret, hogy önállóak maradnak, de mégis csak az a helyzet, hogy az egyetemen a kancellár a költségvetés legfőbb őrzője, akinek minden ilyen döntésbe beleszólása van” – mondta Gerő Márton. Az is kérdés, hogy a szakszervezeteket hogyan érinti majd a döntés. „A részletszabályokból semmit nem tudunk ebben az egész helyzetben” – tette hozzá.
Úgy fogalmazott, hogy véleményük szerint a mostani információk alapján ez a kutatóközpontok végét jelenti majd. „Valaki azt mondja, hogy egy éven belül, valaki azt, hogy másfél-két éven belül, de a végét jelenti. Amint elfogynak a források, vagy nem tisztázott, hogyan lesznek, abban a pillanatban veszélybe kerülnek az itt kialakult állások és struktúrák. Az hangzott el, hogy ezeket integrálni kell az ELTE szervezetrendszerével, tehát egyértelmű, hogy ez nem áll meg ott, hogy átveszi a kutatóintézeteket, és aztán működnek úgy, ahogy eddig. Ez egy ideiglenes állapot lehet, aztán elkezdenék mindenféleképpen integrálni az intézeteket, ami azt jelentené persze, hogy leépítés fog következni” – mondta.
Megjegyezte, hogy a TDDSZ és a dolgozói fórum, amit szerveztek, azt szeretné, hogy „az összes kísérletezést hagyják abba végre, és hagyjanak minket nyugodtan dolgozni. Legyen finanszírozás, maradjunk állami intézmény, állítsák helyre a kutatói autonóm struktúrát, és hagyjanak bennünket tenni a dolgunkat”.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma korábban a hírre reagálva Facebookon azt írta, „felsőbb utasításra újabb támadás készül a kutatóhálózat ellen”. „A leghatározottabban felszólítjuk Darázs Lénárdot, az ELTE rektorát, hogy ne segédkezzen a kutatóhálózat szétverésében, ne vállalja el a kormány által ráerőltetett hóhérszerepet. Itt az ideje továbbá, hogy Gulyás Balázs, aki a HUN-REN elnökeként a kutatóhálózatot érő támadásokkal kapcsolatban egyszer sem szólalt meg, végre kiálljon a kutatóhálózat egysége érdekében” – tették hozzá.
A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (TDDSZ) kezdeményezésére pénteken demonstrációt is tartottak a HUN-REN dolgozói a kutatóintézeti hálózat Alkotmány utcai székháza előtt a kutatóintézetek elcsatolása ellen. Erről csütörtökön született döntés a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpontjában tartott kora délutáni dolgozói fórumon, ahol egy, a HUN-REN vezetésének és Hankó Balázs miniszternek címzett petíció átadásáról is megegyeztek.
A tiltakozó kutatók a kutatóhálózat egységének megőrzése céljából létrehozott petícióban kifejtették, hogy határozottan tiltakoznak a Magyar Tudományos Akadémiától 2019-ben leválasztott kutatóintézeti hálózat egységének felszámolása ellen, mivel úgy vélik, hogy az egység megbontása súlyosan veszélyezteti a hazai tudományos kutatás rendszerének működését és integritását. Kifogásolják továbbá, hogy a tervezett átszervezés koncepció nélkül, átgondolatlanul, a szükséges hatásvizsgálatok és kellő jogi háttér nélkül zajlik.
Szerdán a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) is bejelentkezett, hogy nyitottak lennének átvenni a HUN-REN-ről leválasztott bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontokat. A HUN-REN-t eredetileg az Akadémiától választották le, a négy érintett kutatóközpont így most mégis visszakerülhetne hozzájuk. Az MTA azt is írta: a „megváltozott helyzetben meg kell vizsgálni a kutatóhálózati használatban lévő akadémiai ingatlanok megvásárlásával, az ingóságok ingyenes átadásával és az akadémiai tulajdonban maradó kulturális javak, adatbázisok használatával kapcsolatosan előkészített MTA-MNV Zrt. megállapodás érvényességét”. Az MTA tavaly év végén fogadta el az Akadémiához tartozó ingatlanvagyon eladását.
Felmerül persze a kérdés, hogy mi indokolta a kutatóintézetek elcsatolását, hiszen a HUN-REN hálózat létrejöttének célja éppen az volt, hogy egy szervezet égisze alatt működjenek. Az átalakítási folyamat hosszú volt, és az MTA-tól való elcsatolás után 2020-ban a hálózat dolgozóit megfosztották a közalkalmazotti státuszuktól, majd 2021-ben több intézetet átalakítottak. Az ELKH elnöke 2023. május 1-jével Gulyás Balázs lett, a hálózatot pedig szeptember 1-től Magyar Kutatási Hálózattá (HUN-REN) nevezték át. Néhány hónap múlva elindult egy többkörös, széles körű átvilágítás az intézetek működéséről.
A jelenlegi formáról először Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be egy olyan javaslatot, amiről nem egyeztettek a kutatóintézetekkel, és Gulyás Balázs HUN-REN-elnök szerint bizonyos pontokról a hálózat vezetőségével sem. Az első verzió heves ellenállást váltott ki a kutatókból – nem is csoda, hogy egy új vezetés reformtörekvéseit szkeptikusan fogadta egy olyan közösség, ami már elszenvedője volt egy kényszerű átszervezésnek 2019-ben, amikor a kutatóhálózatot elcsatolták a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA). Miután a tervezet kiegészült az intézetek és az MTA javaslataival, az intézetvezetők már nagyobb bizalommal fordultak az átalakítás felé. Végül a végleges törvénytervezetet megszavazták, elindult a munka. A folyamatról itt írtunk bővebben.
Kérdés tehát, hogy az, hogy az ELTE átvesz négy kutatóintézetet, azt jelenti, hogy az előző, törvényben foglalt struktúra nem működött, vagy hogy a HUN-REN vezetősége nem tudta menedzselni a kutatóhálózatot. Mindenesetre az elcsatolást az érintett intézetek feje fölött és ellenkezése mellett döntötték el, így a sokat látott kutatóhelyek egy része ismét változás elé néz, és megint nem tudja, pontosan mi lesz a sorsa.
