Farkas Berci idején a technológia nem tette lehetővé, hogy beszáll az ember egy Dragon kapszulába, kilövik, és bámulja a plafont

A mi tréningünk semmi ahhoz képest, ahogy Farkas Bercit kínozták – mondta a Telexnek adott interjújában korábban Kapu Tibor, rámutatva, hogy az első magyar űrhajós tréningje és az övék közti különbségek nagyon jól megmutatják azt, hogy mennyi minden történt azóta az űriparban és az emberes űrrepülésben. „Az egy teljesen más kor volt, de szükség is volt az ilyen tréningre, hiszen az akkori technológia nem tette lehetővé azt, hogy beszáll az ember egy Dragon kapszulába, kilövik, bámulja a plafont, és megy felfelé”.

Cserényi Gyula tartalékos űrhajós azt mondta, hogy az ő kiképzésük leginkább arra irányult, hogy tudományos kutatásokat végezzenek, és arra, hogy biztonságosan tudjanak létezni az űrállomáson, nem dolguk az esetleges hibák javítása vagy az űrséta. Ők nem missziós űrhajósok, hanem kutatóűrhajósok, ami teljesen más tevékenységet jelent. „Az ISS-en a tudományos munka jelentős részét ezek az asztronauták végzik el, nem a hat hónapos váltásokban ott levő állandó űrhajós személyzet, mert az ő feladatuk az űrállomás üzemeltetése” – mondta.

Azt is mondták, hogy a tartalékos űrhajós képzés és a repülő űrhajós képzés 80-90 százalékában azonos, párhuzamosan folyt. „A kutatásokat teljes mértékben meg fogom tanulni pont azért is, hogy tudjam támogatni a munkáját lentről, tehát ez teljes csapatmunka lesz részünkről” – tette hozzá Cserényi. Megjegyezték, hogy reménykednek benne: egy sikeres küldetés megteremti a lehetőséget arra, hogy más magyarok is eljussanak a világűrbe.

Kapu azt mondta, hogy a HUNOR projektnek „van egy gazdasági oldala, amit viszonylag könnyű megmagyarázni, hiszen az űripar elképesztő fellendülésben van világszerte. A HUNOR program egyik célja az, hogy ezen a vonaton, ami most indul el, most gyorsul fel, mi, magyarok is rajta legyünk.”

„A másik üzenet, amire én sokkal szívesebben gondolok, mert számomra sokkal megfoghatóbb, az az, hogy mi most kiválasztunk és kiképzünk egy magyar űrhajóst, és ezzel ezt a kompetenciát megszerezzük. A tudomány is ott van, arról beszélünk, hogy magyar intézetek, egyetemek, kutatócsoportok kísérleteit visszük fel az űrbe, megvan ennek a szinergiája” – tette hozzá.

Cserényi szerint „sok rétegben látszódik az, hogy ennek a programnak milyen haszna lesz. Az űrhajós van ennek a piramisnak a csúcsán, de ott van mögötte az a terület, az a támogatócsapat, akik a HUNOR-ban dolgoznak, a rengeteg tudós, az egyetemek, kutatóműhelyek, akik beadják a pályázatokat, akik utána inspirálnak, munkahelyeket adnak, lehetőségeket adnak egyetemistáknak és gimnazistáknak”.

A teljes interjút ide kattintva tudja elolvasni.