Már a világűr határát is egy magyarról nevezték el
Magyarországnak hosszú listája van arról, milyen tudományos és mérnöki eredményekkel járult hozzá az űrkutatáshoz. Ahhoz képest, hogy milyen kicsi nemzet vagyunk, a magyar szürkeállomány eredményei eljutottak az űrállomásokra, a Holdra és a bolygóközi térbe is.
Az űr határát, a körülbelül száz kilométeres magasságot eleve egy magyarról nevezték el: a Kármán-vonal Kármán Tódor emlékét őrzi.
Az első magyarországi eredmény Bay Zoltán nevéhez fűződik, az ő kutatócsoportja olyan gépet konstruált, amivel sikeresen fogták a Holdra küldött és onnan visszaverődött rádiójelek visszhangját. Izsák Imre 1960-ban a NASA égi mechanikai osztályának igazgatója volt. Pavlics Ferenc, aki 1956-ban emigrált az Egyesült Államokba, a General Motorsnál volt mérnök és a cég Santa Barbara-i kutatóintézetében bekerült abba a csapatba, amelyik az Apollo-programban használt holdautó egyik fő tervezője lett. Bejczy Antal villamosmérnök az első marsjáró, a vörös bolygót 1997-ben elért Sojourner vezérlését és távirányítását tervezte meg. A marsjáró 360 fokos látást biztosító panoramikus gyűrűs lencséjét szintén magyar tervezte, Greguss Pál biofizikus.
Külön cikkben foglalkoztunk az űrtevékenység magyar vonulatával, az érdemek teljes listáját ide kattintva tudja elolvasni.