Bár egy ideig jól haladtak a dolgok, megint egyre több az oltatlan gyerek
A WHO oltási programja kifejezetten sikeres volt az elmúlt ötven évben, de az utóbbi évtizedben jelentősen visszaesett az életmentő védőoltások népszerűsége, főleg a gyerekeknél – írja egy, a Lancetben megjelent kutatás alapján az Eurekalert.
A WHO Kiterjesztett Immunizációs Programja (EPI) 1974-ben indult el azzal a küldetéssel, hogy világszerte minél több gyerek kaphassa meg az életmentő védőoltásokat, mint például a diftéria, kanyaró, tuberkulózis, szamárköhögés, tetanusz és vírusos gyermekbénulás elleni vakcinákat. Később más oltások is bekerültek a programba, ami így már nem csak a gyerekeket fedte le, hanem a többi életszakaszt is, mint például hepatitis B és rózsahimlő.
Szakemberek szerint 50 év alatt az EPI segítségével 4 milliárd gyerek kapta meg ezeket az oltásokat, amivel becslések szerint 154 millió gyerek életét mentették meg, és globálisan 10,2 milliárd évnyi extra egészséges életet biztosítottak.
Így 1980 és 2023 között megduplázódott az említett védőoltások lefedettsége, és 2019-re globálisan 75 százalékkal csökken azon gyerekek száma, akik soha semmilyen rutin gyerekoltást nem kaptak meg (58,8 millióról 14,7 millióra).
2010 körül azonban megtört a lelkesedés, és a tendencia sok országban megfordult. 2010 és 2019 között a kanyaróoltások száma 204-ből 100 országban esett vissza, és 36-ból 21 jómódúbb országban esett vissza legalább az egyik említett oltás elterjedtsége.
A kutatás szerzői szerint így a WHO nem fogja tudni elérni a 2030-ra kitűzött globális átoltottsági céljait. Ezen amúgy sem segít, hogy ezen a téren is nagy az egyenlőtlenség a gazdagabb és szegényebb országok között, és utóbbiakban rendszeresen ütik fel a fejüket megelőzhető betegségek járványai.
Azonban a védőoltások úgy működnek, hogy minél többen vannak beoltva, annál hatékonyabbak. Emiatt az elmúlt tíz év trendje alapján már a gazdagabb országok sincsenek teljes biztonságban: az EU-ban 2024-ben közel megtízszereződött a kanyarós megbetegedések száma.
A nagy törést a koronavírus-járvány okozta, mert látni lehet, hogy 2020-ban bezuhant az EPI-ajánlott vakcinák beadása, így 10-15 millió gyerek nem kapta meg a szükséges oltásokat. A legnagyobb visszaesést a szubszaharai Afrikában tapasztalták, és a globális különbségek igen látványosak:
„2023-ban a világ 15,7 millió oltatlan gyerekének több mint fele csak nyolc országban élt”
– írják a szerzők, akik szerint csak úgy lehet elérni a 2030-ra kitűzött célokat, ha az országok egészségügyi hatóságai felpörgetik az oltási programjaikat. Sőt, a legtöbb oltásnál még így sem látják valószínűnek a 90 százalékos lefedettséget, csak a diftéria-tetanusz-szamárköhögés-kombinációnál.
