Nem istenkirály volt, csak vérfertőző kapcsolatból született – és amúgy valószínűleg király sem volt

Északkelet-Írországban található egy óriási sírdomb, amit Newgrange-nek hívnak. Valamikor i. e. 3100 körül építhették, és csak i. sz. 1699-ben fedezték fel újra, és több csontvázat is találtak benne. A kutatók az évszázadok során arra jutottak, hogy valószínűleg senkit sem a dombban temettek el, hanem valamikor haláluk után kerültek át a közösségi nyughelyre.

Egy 2020-as vizsgálat során több csontvázat is átnéztek, és találtak egy koponyadarabot, ami a DNS-vizsgálat alapján egy olyan férfié volt, akinek a szülei közeli vérrokonok voltak – tehát egyik a másik szülője vagy vérszerinti testvére volt, régészek szerint inkább az utóbbi. Ez a jelenlegi tudásunk alapján tabunak számított az emberi társadalmakban, és csak nagyon ritkán fordult elő, hogy az emberek nem nézték rossz szemmel. Például akkor, ha az illető a korabeli felfogás szerint istenkirály volt (mint Egyiptomban vagy az Inkáknál), mert náluk belefért, hogy az isteni vérvonal tisztasága érdekében az uralkodók a húgaikkal házasodtak. Emiatt 2020-ban kutatók arra jutottak, hogy egy ilyen személyről lehet szó.

Most azonban a Live Science szerint egy ír régészek által vezetett kutatócsoport arra jutott, hogy erről szó sincs.

„Nincs olyan információnk a neolitikum Írországából, ami arra utalna, hogy létezett volna a király, vagy bármilyen másfajta uralkodói hierarchia fogalma. Ez egy sokkal később kialakult társadalmi kategória, amit helytelenül aggattak erre az esetre”

– mondta Jessica Smyth, a Dublini Egyetem régésze, a tanulmány vezető szerzője, aki szerint sem a szülei, sem a sírdombban való elhelyezkedése nem jelenti azt, hogy istenkirály lett volna.

A kutatás szerint nem sok bizonyíték maradt fent arról, hogy létezett-e valamilyen társadalmi egyenlőtlenség az i. e. 4000-2500-as években az Ír-szigeten. Bár az NG10-nek elkeresztelt férfi csontjait egy kisebb beugróban találták meg a sírkamrában, a régészek szerint ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy kiváltságos helyre került volna – sőt, még csak azt sem, hogy oda temették el.

„Abból kiindulva, hogy az elmúlt 300 évben mennyire felbolygatták Newgrange-et, nem tudjuk biztosan megmondani, hol volt az eredeti nyughelye a koponyadarabnak, ahogy azt sem, hogy mások tudtak-e a szülei helyzetéről”

– jegyezte meg Smyth.

A kutatócsapat egy korábbi tanulmányban arra a megállapításra jutott, hogy a Newgrange-hez hasonló megalitikus sírdombok valószínűleg nemcsak egy dinasztia végső nyughelyéül szolgáltak, hanem egy egész közösség temetkezhetett ezekbe. Többek között abból indultak ki, hogy nem egyértelmű, hogy milyen kritérium alapján került valaki a sírdombba – már ha volt bármilyen. Newgrange-ben megtalálták újszülöttek, idősek, férfiak és nők csontjait is.