Pert nyert a Meta azok ellen, akiknek a lekalózkodott könyveit használták az MI-modelljeik tanításához

Fontos döntést hozott meg szerdán egy szövetségi bíró az Egyesült Államokban, aki ítéletében kimondta: a méltányos használat (fair use) alá tartozik az, hogy a Meta engedély nélkül használta számos író könyveit a mesterséges intelligencián alapuló modelljei tanításához. A bíró szerint ugyanakkor sok hasonló esetben nem lehet ezzel takarózni, így mindig meg kell vizsgálni a konkrét ügy körülményeit – írja a Reuters.

Vince Chhabria indoklásában azt írta, szerinte ha a felperesek erősebb bizonyítékokat hoznak arra, hogy a cég valóban elárasztaná MI-generált tartalmakkal a könyvpiacot, amellyel megnehezítené az ő boldogulásukat, akkor nyerhettek is volna. Chhabria szerint így az ítélet nem azt mondja ki, hogy a Meta jogszerűen használhat fel szerzői jogi védelem alatt álló könyveket a modelljeinek tanításához, hanem azt, hogy az érintett szerzők egyszerűen nem a megfelelő érveket hozták fel.

Ez azért lehet érdekes, mert az Anthropic hasonló ügyében a héten megszületett döntés szerint maga a használat tulajdonképpen legálisnak tekinthető, csak az nem, hogy a cég egy digitális könyvtárban tárolta az általa felhasznált, lekalózkodott könyveket. A Meta ellen pert indító szerzőket képviselő ügyvédi iroda ettől még nem értett egyet a meghozott döntéssel, a Meta szóvivője viszont pozitívan nyilatkozott róla, és hangsúlyozta, hogy a méltányos használat nélkülözhetetlen az MI-modellek fejlesztéséhez.

De honnan indult ez az egész? A Meta ellen több szerző, köztük az amerikai humorista, Sarah Silverman indított pert még 2023 nyarán, arra hivatkozva, hogy a cég jogszerűtlenül használta fel a műveik lekalózkodott verzióit a modelljeinek tanításához. Ekkoriban több per és petíció is indult a gyakorlat megakadályozásáért, és ezek több olyan, MI-s körökben viszonylag ismert adatbázisra irányították rá a figyelmet, amelyek viszonylag könnyen elérhetőek, és rengeteg művet tartalmaznak a legkülönfélébb nyelveken.

Az egyik ilyen a Books3, amelyben közel 200 ezer könyv kalózverzióját lehet megtalálni, és Stephen King vagy Jane Austen művei mellett Krasznahorkai Lászlót, Nádas Pétert és Kertész Imrét is lehetett benne találni.

Az MI-vel foglalkozó cégek akkoriban azzal érveltek, hogy a generatív modellek nem reprodukálják a könyveket, amelyekből tanultak, hanem új szövegeket állítanak elő, valamint hogy ezek nem befolyásolják az eredeti alkotások piacát. Ebben az esetben utóbbit próbálták vitatni a szerzők, mint az kiderült, sikertelenül. Shawn Presser, a Books3 egyik összeállítója egyébként akkor arról beszélt, az adatbázis szükséges rossz, mert így nem csak azoknak a nagy cégeknek, amelyek szintén illegálisan beszerzett forrásokat használnak, csak ezt nem osztják meg senkivel.

Minderről korábban ebben a cikkben írtunk bővebben.