A levegő folyamatosan egyre melegebb, de a Velencei-tó még gyorsabban melegszik

A Velencei-tó igen sekély, így nemcsak alkalmas fürdőzésre, hanem az időjárás és éghajlat változásainak is ki van téve – írja a Másfélfok. Szabó Péter és Pongrácz Rita (ELTE Meteorológiai Tanszék) azt vizsgálták, hogy a tó mely évszakban melegedett a legjobban, és ez mennyire függ a levegő hőmérsékletétől.

A tó 2022-ben rekord alacsony szintre csökkent a csapadékhiány és tartós hőség miatt, és ez az egész egy öngerjesztő folyamat: ha a meleg miatt lecsökken a vízszint, akkor még könnyebben melegszik fel, hiszen kisebb a felület, és így tovább.

A HungaroMet adatai alapján a szakértők arra jutottak, hogy a levegő hőmérséklete jelentősen befolyásolja a tavit. A Velencei-tó szinte minden évben és évszakban melegebb, mint a levegő, főleg ősszel és nyáron. A tó és annak környezete a hazai átlagnál jobban melegszik:

„1971 óta a tó nyáron átlagosan több mint 4 °C-kal melegebb, míg a levegő ennél kisebb mértékben melegedett”.

Ha csak az elmúlt 30 évet nézzük, akkor jól látható, hogy a megfigyelhető változások nem lineárisak. A vízhőmérsékletek trendje egyértelműen növekvő ütemű minden évszakban, és ugyan lassult a nyári melegedés trendje, jelenleg is 2,5-3 fok/30 év a növekedés mértéke. Az azonban ronthat a helyzeten, hogy míg a vizsgált 30 év egy jelentős részében, a 2000-es évek elejéig az őszi és téli trendek egyáltalán nem mutattak melegedést, „az illesztett lineáris trendek a nyári növekedési ütemet fokozatosan elérve az utóbbi néhány évtizedben váltak erőteljesebbé”. A levegő hőmérséklete ennél változékonyabb és kisebb mértékben melegedett (sőt, a 2000-es évek elejéig télen még hűlt is), nem is fokozódó ütemben.

„Az okok feltárásához nem elégséges a hőmérsékleten túl csupán a napsugárzás, a felhőzet vagy a szél vizsgálata, vagy az, hogy a tóba a felszín alól folyamatos a vízutánpótlás”

– írják a szerzők, hozzátéve, hogy jelenleg üresek a pátkai és zámolyi tározók, így azokból nem érkezik víz a tóba, nem befolyásolják annak hőmérsékletét.

„Valószínűleg a közvetlenül emberi tevékenységből eredő folyamatok (beépítettség, locsolás és a sekély felszín alatti víz használata) is állnak ezen hatások mögött.”

Bárhogy is legyen, az eredmény egyértelmű: a tó egyre melegebb, a folyamat nyáron még erősebb. Ez kedvezőtlenül hat a tavi ökoszisztémára, gyengíti a tó vízminőségét, és a vízszint is tovább csökken. A szakértők szerint ennek orvoslására nem elég, ha az emberiség csökkenti a károsanyag-kibocsátását, azonnali beavatkozásra is szükség van, regionális adaptációs stratégiák formájában.