A fogyatékossággal élők miatt kell megcsinálni, de mindenki nyerni fog az akadálymentesített honlapokon

Az akadálymentesítésről elsőre olyasmik ugorhatnak be az embereknek, mint a kerekesszékesek által könnyebben használható alacsony padlós buszok, esetleg a látássérülteket segítő hangjelzés a zebráknál. Az akadálymentesítés ennél természetesen sokkal több mindenre terjed ki, és a lassan nélkülözhetetlenné váló digitális térben is egyre nagyobb hangsúlyt kap. Itt valamivel absztraktabb dolgokról van szó, mint mondjuk egy rámpa, de az elv a virtuális világban is ugyanaz:

a cél, hogy fogyatékosságtól függetlenül itt is a lehető legteljesebb mértékben lehessen használni minden szolgáltatást.

Az Európai Unióban 2019-ben fogadtak el egy akadálymentességi törvényt (European Accessibility Act, EAA), amelyet a magyar kormány 2022-ben az itteni jogrendszerbe is átültetett. A törvény viszont csak idén, június 28-án lép majd hatályba, így nem meglepő, hogy sokan most hallanak róla először, és vélhetően sok magyar cég is csak mostanában kezdett el foglalkozni vele. Ők könnyen lehet, hogy csak egy újabb, kipipálandó feladatot látnak benne, az akadálymentesítés azonban nemcsak a felhasználókat segíti, a cégeknek is komoly versenyelőnnyel járhat.

Minek van ez a törvény?

A 2019-ben elfogadott EAA, illetve a Magyarországon 2022. évi XVII. törvény néven ismert rendelkezés célja az, hogy harmonizálja az akadálymentesség követelményeit, valamint befogadóbbá tegye a társadalmat, és segítse nemcsak a fogyatékossággal élők, hanem például az idősek, a terhes nők önálló életvitelét vagy akár a pillanatnyilag korlátozott emberek mindennapjait.

Az irányelv vonatkozik például a számítógépekre, operációs rendszerekre, különféle terminálokra, okostelefonokra, tévékre, az e-kereskedelmi szektorra, és lényegében bármilyen oldalra, ahol lehet kártyával fizetni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például egy banknak, egy biztosítónak, egy webshopnak vagy egy légitársaságnak úgy kell módosítania az alkalmazásait és a honlapjait, hogy azok akadálymentesek legyenek, vagyis a fogyatékossággal élők úgy használhassák őket, mint az ép társaik.

Az akadálymentességről szóló törvény összefoglalója alapján több mint 80 millió ember él az EU-ban, akiknek valamilyen fogyatékosságuk van – ami már így is közel ötöde az uniós lakosságnak, és az öregedő társadalmak miatt a számuk egyre növekszik. Az Eurostat 2023-as adatai alapján a saját bevalláson alapuló statisztikák szerint még ennél is durvább a helyzet, akkor a 16 éven felüli lakosság 26,8 százaléka, vagyis több mint negyede mondta azt, hogy a mindennapjait befolyásoló fogyatékossággal küzd.

Az Eurostat adataiból kiderül az is, hogy az EU-ban tavaly látható különbség volt az internethasználatban a fogyatékossággal élők (87,2 százalék) és az ép emberek (95,2 százalék) között, csak az egészségügyi információk felkutatásánál és orvosi időpontok foglalásánál volt nagyjából azonos az arány. A különbség a skandináv országokban, valamint Hollandiában és Írországban volt a legkisebb, Magyarország a középmezőny alján végzett. Nálunk a fogyatékossággal élők durván 80 százaléka használja az internetet, szemben az ép emberek 96 százalékos arányával.

Miért kell ezzel foglalkozni?

Első körben nyilván azért, mert ezt írja elő az EU-s jogszabály: ha egy cég ennek hatályba lépése, azaz június 28-a után nem teljesíti az ott szereplő követelményeket, akkor bírságokat szabhatnak ki, és olyan fogyasztóvédelmi pereket indíthatnak vele szemben, amelyekre eddig, ilyen erős jogalap híján nem igazán volt lehetőség.

Így sem érdemes ugyanakkor csak kötelezően kipipálandó feladatként tekinteni erre, a jogszabály ugyanis nemcsak a fogyatékossággal élők életét könnyíti meg,

a valóságban mindenki profitálhat abból, ha egy honlap áttekinthetőbb, egyszerűbben navigálható, vagy könnyebben értelmezhető rajta a szöveg.

Egy idős ember például már nem lát annyira jól, talán a színeket is nehezebben különbözteti meg. Vagy ott vannak a funkcionális analfabéták, akik el tudják olvasni a szövegeket, de a megértéssel már nehézségeik vannak – ez Magyarországon elég fontos téma, mert már a 2022-es kompetenciamérésből is azt lehetett kiolvasni, hogy a nyolcadikosok közel negyede ilyen, és azóta csak romlott a helyzet –, nekik szintén segíthet, ha egy honlapon a lehető legegyszerűbb szöveget kell csak elolvasniuk.

De ezeknél sokkal banálisabb helyzetek is vannak, amikor kifejezetten hasznos lehet az akadálymentesítés. Ha valakinek eltört a keze, vagy egy buszon kapaszkodik, esetleg csomagot fog, és csak az egyik kezével fogja a telefonját, máris jól jöhet, ha olyan oldalon kell eligazodnia, amelyet úgy terveztek meg, hogy egy amputált is használni tudja. Így azok a cégek, amelyek jobban csinálják az akadálymentesítést, vagy akár a zászlajukra is tűzik, komoly versenyelőnyre tehetnek szert a piacon.

Erről beszélt tavaly novemberben Edelényi Zsolt, a webes akadálymentesítéssel is foglalkozó Precognox szakértője is, aki szerint a digitális akadálymentesség abszolút lehet megtérülő befektetés. Edelényi erre példaként a Tescót hozta fel, amelynek online webshopja a koronavírus-járvány alatt három és félszeres forgalomnövekedést ért el. Részben azzal, hogy az oldal már akkor akadálymentes volt, méghozzá az egyik első olyan Magyarországon, ahol az akadálymentesítést igazán jól valósították meg.

Akkor ez a cégeknek is jó?

Edelényi szerint persze a Tesco esetét nem feltétlenül lehet alapul venni, hiszen az időzítés és az akadálymentesítés minősége miatt is felfelé lóg ki a mezőnyből. Ő több esettanulmány alapján úgy látja, hogy 15 és 45 százalék közötti forgalomnövekedést lehet elérni az akadálymentesítéssel. Ami, persze, még mindig említésre méltó, pláne úgy, hogy Edelényi szerint a web-akadálymentesítés az egyik legkevésbé jelentős kiadás, ha valaki növelni akarja a forgalmát.

Így nem meglepő, hogy Ács Bence, a Precognox értékesítési menedzsere a Telexnek azt mondta, a bírságoláson túl egyértelmű gazdasági hasznoktól is elesik az a cég, amely nem foglalkozik a témával. Mint mondta, a Precognoxnál látják is, hogy milyen versenyelőnyökkel járhat az akadálymentesség, neki például van egy látássérült ismerőse, aki szeretné lecserélni a bankját, de egyszerűen nem tudja, annyira magas szinten akadálymentesítve vannak a felületei a versenytársakéihoz képest.

Ács szerint ugyanakkor Magyarországon európai viszonylatban le vagyunk maradva az akadálymentesítéssel, és aki most, a jogszabály miatt kezdett el foglalkozni vele, az nem nagyon tudja, hogy ez miért fontos, idő kell ahhoz, hogy a kultúra része legyen. Szerinte attól, hogy valaki ismeri az irányelveket, még nem biztos, hogy jól is tud majd akadálymentesíteni, és a UX/UI, azaz a felhasználói élmény és felhasználói felület javítására irányuló képzésekben sincs még benne. Pedig azt szerinte már tudják a cégek, hogy ezek fontosak, előnyökkel járnak, emiatt költenek is rájuk, de azt már kevésbé, hogy az akadálymentesség ehhez adna hozzá még többet.

Ács szerint így sokaknál most hirtelen felindulású, nem teljesen átgondolt dolog lesz az akadálymentesítés, és a meglévő rendszereiket próbálják majd úgy alakítani, hogy megfeleljenek a követelményeknek.

Hosszú távú stratégiájuk viszont nem lesz, így, bár sokan fogják mondani, hogy foglalkoztak ezzel, és törvényileg meg is fognak felelni, később is sok munkájuk lesz még az egésszel. Vagy legalábbis több, mintha nem úgy álltak volna hozzá, hogy megint itt van valami, aminek meg kell felelni.

Na, és hogy állnak a magyarok?

Magyarországon nem nehéz elképzelni, hogy sokan koloncként kezelték, kezelik az akadálymentesítést. A közelgő határidő miatt több nagy érintett céget is megkerestünk, hogy közvetlenül tőlük kérdezzük meg, hogy állnak vele, és mennyire tartják fontosnak. Kérdéseinkre a Vaterától és az eMAG-tól kaptunk választ. Azt mindkét cég kiemelte, hogy némi nehézséget jelent, hogy európai uniós, harmonizált szabvány még nincsen a megfelelés módjáról.

A Vatera azt írta, elkötelezettek az akadálymentes digitális környezet biztosítása mellett, és a felhasználóik lehető legszélesebb körének szeretnék hozzáférhetővé tenni a szolgáltatásaikat. Mint írták, a Vatera számos akadálymentességi követelményt eddig is teljesített, ide sorolták például azt, hogy a felületeik legnagyobb hányada reszponzív – azaz különféle eszközökön, például mobilon és pécén is helyesen jelenik meg –, illetve hogy az oldalaikra feltöltött képeknél feltüntetik az alt tageket, azaz a képek rövid, szöveges leírását.

Az eMAG kiemelte, hogy az új jogi keretrendszernek megfelelően aktívan dolgoznak az oldaluk hozzáférhetőségének javításán. Hozzátették, hogy a feladat összetettsége miatt a hangsúlyt a valódi, fenntartható előrelépésre helyezik, és ezt a folyamatot szerintük tovább segítik majd a 2026-ra várható új, harmonizált uniós szabványok. Most arra összpontosítanak, hogy minden felhasználót még hatékonyabban szolgálhassanak ki, és továbbra is elkötelezettek a weboldalaik akadálymentesítése mellett.