Mit szólna, ha aprócska robotok raját küldenék be az arcüregébe, hogy kezeljék a gyulladást?
Hongkongi és kínai kutatók preklinikai kutatásokat végeztek mikrorobotokkal, amelyeket elhúzódó orrmelléküreg-gyulladások kezeléséhez vetettek be állatoknál.
A Science Robotics című folyóiratban megjelent tanulmány kimutatta, hogy a robotok képesek kiirtani a baktériumokat a sertések orrmelléküregeiből, és élő nyulak fertőzéseit is képesek megszüntetni „látható szövetkárosodás nélkül”.
Az emberi hajszál szélességénél is kisebb, rézatomokkal megpakolt robotokat az orrnyíláson átvezetett vékony csövön át juttatták be az arcüregbe, ott a robotrajt elektromágnesességgel terelik a célponthoz át a váladékrétegen, ahol felmelegíthetik, vagy beindíthatják azokat a kémiai reakciókat, amelyek elpusztítják a bakteriális fertőzéseket. A rajok egy optikai szál fényére reagálva melegszenek fel. Ez lehetővé teszi, hogy a mikrorobotok szétváljanak és behatoljanak a viszkózus váladékba, amely gyakorlatilag elreteszeli a közvetlen fertőzés helyét. A fényforrás arra is készteti a mikrorobotokat, hogy megbontsák a baktériumsejtfalakat, és reaktív oxigéngyököket szabadítsanak fel, amelyek elpusztítják a baktériumokat. (A Guardianen erről egy szemléletes ábra is készült.)
A kutatók szerint a módszerük csökkentheti az antibiotikumok és más általános gyógyszerek iránti függőséget, de az ők is elismerik, hogy a módszernek vannak kockázatai. Például előfordulhat, hogy a kezelés után nem tudják az összes mikrorobotot eltávolítani, amelyek ha a testben maradnak, hosszú távon mellékhatásokat, egészségügyi problémákat okozhatnak.
Azt is tudják, hogy az emberekben egyelőre nagy a bizalmatlanság a nano- és mikrorobotokkal szemben – emlékezhetünk a Covid-járvány népszerű összeesküvés elméletére, miszerint az oltásokkal tudtunkon kívül nanorobotokat helyeznek belénk – , így nem biztos, hogy elfogadott kezelési módszerré válna.
A kutatók elkészítettek egy modellt arról, hogyan működhet a technológia embereken, a robotrajokat műtői körülmények között alkalmazzák, lehetővé téve az orvosok számára, hogy röntgensugarak segítségével nyomon kövessék a folyamatot. A kutatók szerint hasonló módszerrel a légzőrendszer, a gyomor, a belek, a húgyhólyag és a húgycső fertőzéseit is kezelni lehetne.
Sylvain Martel professzor, a kanadai Polytechnique de Montréal Nano Robotics Laboratóriumának igazgatója, aki nem vett részt a kutatásban, azt mondta a Guardiannek, hogy hatékonynak tűnik a módszer.
„Olyan, mint egy rakéta, amelyet mágneses mezővel lehet irányítani. A mikrorobotok fő előnye a célzás. Ahelyett, hogy a gyógyszer a véráramba kerül, és egy kis mennyiség jut a megfelelő helyre, célzottan lehet bejuttatni őket”– mondta.
Szerinte a mikrorobotok három-öt éven belül elérhetővé válhatnának a kezeléseknél, de ehhez a szabályzó hatóságoknak is fel kell zárkózniuk, ki kell találni a gyógyszerekétől eltérő jóváhagyási eljárásokat és a gyártás ellenőrzését.