Napok óta reng a föld Csongrádnál, kedd hajnalban 2,8-as magnitúdójú földmozgást mértek

Ismét földrengés volt Csongrád közelében, a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium 2,8-as magnitúdójú földmozgást regisztrált kedd hajnalban, 2 óra 34 perckor – közölte a katasztrófavédelem. A lakosság az epicentrum közelében érezhette a rengést, a szeizmológiai obszervatóriumba több bejelentés is érkezett erről.

Csongrád környékén napok óta reng a föld: péntek délután egy 3-as magnitúdójú földrengés pattant ki a város közelében, amit az elmúlt napokban több rengés is követett. Szombat este egy nagyobb, 3,6-os magnitúdójú rengést észleltek, majd hétfő reggel 8:45-kor egy 2,9-es, 9:14-kor pedig egy 2,5-es utórengés keletkezett Csongrád környékén, nagyjából 14 kilométeres mélységben.

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy egy ideiglenes mérőállomást helyeztek el Csongrád északnyugati részénél, mely a rengések lecsengéséig a helyszínen fog üzemelni. A mérőállomás lehetővé teszi a rengések pontosabb helymeghatározását és a mélység becslését.

Az obszervatórium arról is írt, hogy mi állhat a csongrádi földrengések hátterében. Magyarország alatt olyan kőzetlemezek helyezkednek el, amelyekben folyamatosan feszültségek halmozódnak fel. Ennek egyik legfőbb oka, hogy az Adriai-kőzetlemez lassan, de folyamatosan északi irányba mozdul el, miközben az óramutató járásával ellentétes irányban forog. Ez a mozgás „harapófogóba” szorítja a Kárpát-medence alatti kőzetlemezeket, amelyek így az Adriai-lemez és az Európai-kőzetlemez közé szorulnak. A mostani földrengések mind nagyobb mélységben (több mint 10 kilométerről) képződtek, és olyan földtani törésvonalak közelében történtek, amelyeket korábban is aktív szerkezeti zónaként azonosítottak.

„Intézetünk szakemberei már megkezdték az utórengések megfigyelését, és a következő napokban gyűjtött adatok alapján pontosabb földtani értelmezés is készül majd. Az azonban már most biztosnak tűnik, hogy természetes, tektonikai eredetű földrengésekről van szó. A rendelkezésre álló információk alapján valószínű, hogy a földrengések a Dél-Alföld alatt húzódó, kelet–északkelet és nyugat–délnyugati irányú mély törésvonalakhoz kapcsolódnak” – írták.