Szibériába nyúlnak vissza a magyar nyelv gyökerei a Harvard friss kutatása szerint

Az eddig ismertnél jóval keletebbre, Északkelet-Szibériába vezetnek az uráli nyelvcsalád, így a magyar, a finn és az észt nyelv gyökerei – többek között erre jutottak a Harvard Egyetem kutatói egy nemrég megjelent kutatásukban, amiről a Harvard Gazette számolt be.

Az elemzéshez 180 szibériai ember DNS-mintáját vetették össze több mint 1000 meglévő mintával, amelyek számos kontinenst és az emberiség elmúlt 11 ezer évét fedik le. A tanulmány szerint a mai uráli nyelvcsaládba tartozó népek ősei körülbelül 4500 évvel ezelőtt Északkelet-Szibériában, a ma Jakutföldként ismert területen éltek.

„Földrajzilag közelebb van Alaszkához vagy Japánhoz, mint Finnországhoz”

– mondta Alexander Mee-Woong Kim, a tanulmány egyik társszerzője.

Az uráli nyelvek eredetéről egyelőre nincs konszenzus a nyelvészek és a régészek között. Az uralkodó elmélet szerint a nyelvcsalád őshazája az Urál hegység közelében volt, míg egy másik elmélet ettől valamivel keletebbre teszi az eredetüket. A friss tanulmány szerint ez utóbbi forgatókönyv a valószínűbb. „Láthatjuk, hogy ez a genetikai impulzus kelet felől éppen akkor érkezett, amikor az uráli nyelvek terjedtek” – tette hozzá a tanulmány szerzője.

A tanulmányban arra jutottak, hogy számos, uráli nyelvcsaládba tartozó nép hordozza ugyanazt a genetikai jegyet, amely először a 4500 éves jakutföldi mintákban jelent meg keveretlen formában, míg a többi etnolingvisztikai népnél nem találták meg ezt a jegyet. Ezek a jegyek a jakutföldi vadászó-gyűjtögető népcsoportokban is megjelentek, a feltételezések szerint ők terjeszthették el az uráli nyelveket Észak-Skandináviától a mai Magyarország területéig.

Az uráli nyelvcsaládba tartozó népek időben átfedést mutattak a jamnaja népekkel is – nekik tulajdonítják az indoeurópai nyelvek elterjedését Eurázsiában. A Harvard kutatása szerint az ő őshazájuk alig több mint 5000 évvel ezelőtt a jelenlegi Ukrajna határain belül lehetett.

Az uráli nyelv elterjedését a régészek régóta összekapcsolják az úgynevezett Szeima-Turbino jelenséggel is – 4000 évvel ezelőtt Észak-Eurázsiában fejlett bronzöntési módszerek jelentek meg, ezt fedi le ez a régészeti fogalom. A bronz használata fellendítette a távolsági kereskedelmet, a társadalmaknak ezzel új kapcsolatokat kellett kialakítaniuk – ezt a keveredést mutatják a kutatásban vizsgált DNS-minták is.

Bár a tanulmány szerint az uráli nyelvcsalád gyökerei Szibériába vezetnek, a tanulmány megállapítja, a nyelvcsaládba tartozó egyes kultúrák eltérnek abban, hogy mennyi jakutföldi felmenőt hordoznak a DNS-ükben – ez a finneknél körülbelül 10 százalék, az észteknél 2. A mai magyaroknál ez már a nullához közelít, a DNS-minták azonban azt mutatják, hogy a középkorban azonban még jóval nagyobb volt ez az arány, állítják a kutatók.