Kutatók rájöttek, a nap melyik szakában érdemes szóbeli vizsgát tenni

Olasz kutatók egy vizsgálat során arra jutottak, hogy nem mindegy, mikor vizsgázik egy egyetemista hallgató: úgy tűnik, hogy a legnagyobb esélye a sikerre dél körül van, míg a nap elején és a végén nagyobb eséllyel fogják elkaszálni, írja a phys.org. Az eredmények akkor is tartották magukat, amikor a kutatók más, zavaró tényezőket kizártak.

„Kiderült, hogy az akadémiai értékelések eredményei rendszerszerűen változnak a nap folyamán, és a legnagyobb arányban dél körül sikerül a vizsga” – mondta Carmelo Mario Vicario, a Messinai Egyetem Társas-Kognitív Idegtudományi Laboratóriumának vezetője, a Frontiers in Psychology folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője. „A hallgatók nagyobb valószínűséggel mennek át a késő délelőtti vizsgákon, mint a kora reggelieken vagy a késő délutániakon.” A kutatók szerint az eredmények akár állásinterjúkra és más, hasonló megmérettetési folyamatokra is megfeleltethetők lehetnek.

A kutatóknak a vizsgálathoz az ötletet korábbi kutatási eredmények adták, amik megállapították, hogy a bírók nagyobb eséllyel hoznak kedvező döntést egy ebédszünet környékén, különösképpen utána. Ezeket az eredményeket azonban befolyásolhatták az egyes napszakokban tárgyalt ügytípusok is. Ezért a kutatók inkább a szóbeli vizsgákra fókuszáltak, amik szubjektívebbek, mint a jogi döntések. Úgy gondolták, hogy ha az időpont valóban befolyásolja a vizsgáztató ítélőképességét, azt nagymintás vizsgaeredményeknek is meg kell mutatniuk.

„Az olasz egyetemeken a szóbeli vizsgákat előre meghatározott időpontokra ütemezik, és általában 10–30 percig tartanak hallgatónként” – magyarázta Vicario.
„Nincs egységes vizsgaforma: a tanárok a tantárgy anyagából tesznek fel kérdéseket, az osztályzatot pedig azonnal megállapítják. Ezek a vizsgák nagyon stresszesek lehetnek, mivel kiszámíthatatlanok, és jelentős súlyuk van a tanulmányi eredmény szempontjából.”

A kutatók a Messinai Egyetem adatbázisát használták, és az ott 2018 októbere és 2020 februárja között lezajlott vizsgák eredményeit vizsgálták meg. Összesen 104 552 vizsga adatait dolgozták fel, 680 vizsgáztatóval 1243 tantárgyból. Az egyes vizsgákhoz rendelt kreditszám alapján fel tudták mérni a tantárgy nehézségét is, így ezt kizárták mint befolyásoló tényezőt, és statisztikai elemzéssel azt vizsgálták, hogy az időpont milyen mértékben befolyásolta azt, hogy a hallgató megbukott-e a megmérettetésen, vagy sem.

A kutatók statisztikája alapján a hallgatók mindössze a vizsgák 57 százalékán mentek át. Az eredmények harang alakú görbét mutattak, a sikeres vizsgák csúcsa pedig délben volt: nem volt számottevő különbség az esélyekben akkor, ha valaki 11 vagy 13 órakor vizsgázott, de lényegesen alacsonyabb volt a siker esélye, ha reggel 8-kor vagy 9-kor, illetve délután 15 vagy 16 órakor zajlott a vizsga. A reggeli és késő délutáni sikerarány hasonló volt.

A kutatók szerint az eredmények azt mutatják, hogy a cirkadián ritmusunk azt is befolyásolhatja, hogyan vizsgázunk, és azt is, hogy egy vizsgázót hogyan értékelünk. Bár a kutatás nem tudta egyértelműen azonosítani, mi okozza ezt a mintázatot, az, hogy a legtöbben dél körül teljesítettek a legjobban, összhangban van azokkal a korábbi eredményekkel, melyek szerint a kognitív teljesítmény délelőtt fokozatosan javul, majd délután csökkenni kezd. A hallgatók csökkenő energiaszintje csökkentheti a figyelmet is, ami rontja a teljesítményt, míg a tanároknál megjelenhet az úgynevezett döntési fáradtság, ami szigorúbb értékeléshez vezethet.