A Meta leállítja a politikai tartalmú hirdetéseket az EU-ban, meg sem próbálnak megfelelni az uniós szabályozásnak
A Meta októbertől nem fog politikai, választási vagy társadalmi témájú hirdetéseket futtatni az Európai Unió területén – jelentette be csütörtökön a vállalat, amely ezzel gyakorlatilag kikerüli az uniós politikai hirdetésekre vonatkozó új átláthatósági szabályokat.
Az EU-szintű szabályozás célja, hogy visszaszorítsa a választásokba való külföldi beavatkozásokat és a politikai dezinformációt. Az új szabályozás és a Meta kivonulása erről a piacról már két éve is felmerült. A rendelet októberben lép életbe, és arra kötelezi az online platformokat, hogy egyértelműen tüntessék fel: ki fizetett egy adott politikai hirdetésért, illetve azt is, hogy a hirdetéssel személyes adatok alapján célozták-e meg a felhasználókat.
A Meta most közölte: nem kíván megfelelni ezeknek az elvárásoknak, inkább teljesen megszünteti a politikai jellegű hirdetéseket az EU-ban. A vállalat saját szabályzatában részletesen meghatározza, milyen típusú hirdetéseket sorol ebbe a körbe – ezek a korlátozások nemcsak az uniós országokra, hanem más európai területekre, így az Egyesült Királyságra is vonatkoznak majd.
A döntést a Meta azzal indokolta, hogy az új szabályozás – hivatalos nevén a politikai hirdetések átláthatóságáról szóló rendelet (TTPA) – túlzottan összetett követelményeket róna a platform működésére, ami „vállalhatatlan mértékű komplexitást és jogbizonytalanságot” eredményezne a hirdetők és a platform számára is.
A cég ugyanakkor hangsúlyozta: a politikai témájú tartalmak posztolását nem tiltja meg, sem a felhasználóknak, sem a politikusoknak. Ami változik: az ilyen tartalmakat nem lehet majd fizetett hirdetésként népszerűsíteni a Metánál.
Nem a Meta az egyetlen technológiai szereplő, amely így próbálja megkerülni az uniós megfelelést: a Google már tavaly jelezte, hogy leállítja a politikai hirdetések kiszolgálását az EU-ban. Az amerikai cég akkor azt kifogásolta, hogy a rendelet túlságosan tág értelemben definiálja, mit tekint politikai hirdetésnek, ezért nem tudná jogszerűen és következetesen teljesíteni az elvárásokat.
Felmerül ugyanakkor a kérdés: ha a nagy platformok egyszerűen letiltják az összes politikai hirdetést, hogyan fogják kiszűrni, ha mégis átfut egy-egy ilyen tartalom az automatizált hirdetésellenőrző-rendszereiken. Ha ez megtörténik, az érintett hirdetések automatikusan sértenék az EU-s szabályozást, hiszen a kötelező átláthatósági információk nem jelennének meg mellettük.
A Meta esetében nem ez az első alkalom, hogy uniós szabályozás miatt kénytelen újragondolni hirdetési gyakorlatait: jelenleg a digitális piacokról szóló jogszabály (DMA) alapján folyik vizsgálat a vállalat ellen a „fizess, vagy járulj hozzá az adatkezeléshez” típusú hirdetési modellje miatt.
