Úgy tűnhet, a kollagén a bifidus essensis és a Q10-koenzim sorsára jutott: gyakorlatilag mindenbe beleteszik, amibe nem szégyellik, és csodálatos bőr-, ízület- és csontjavító hatást tulajdonítanak neki. Legutóbb akkor írtunk kollagénes kiegészítőkről, amikor Dzsudzsák Balázs óriási kormánymédiás felvezetés után bejelentette a gyöngyporos-kollagénes táplálékkiegészítőjét, amiről aztán hamar kiderült, hogy korántsem olyan csodaszer, mint amilyennek reklámozta magát.
Ha a Dzsudzsák-vonalat félretesszük, akkor is marad milliónyi olyan termék a piacon, ami azt ígéri, hogy a benne található kollagén miatt szebb lesz tőle a bőrünk, egészségesebbek az izmaink, az ízületeink, a csontjaink, megnő az edzésteljesítményünk, szebb lesz a hajunk – és még sorolhatnánk. Talán nem meglepő, hogy e hatások nagy része tudományosan egyáltalán nem bizonyított, a helyzet mégsem fekete-fehér.
Hathatnak bármit is ezek a kollagénes termékek? Igen is, meg nem is: a kutatási eredmények nem egyértelműek, nincs sok olyan kísérlet, ami a kozmetikai és/vagy étrendkiegészítő-márkáktól független, és ami van, az sem perdöntő. Nem lehet viszont egyértelműen azt sem kimondani, hogy a kollagén étrend-kiegészítő formájában biztosan hatástalan.
De mi az a kollagén? Tulajdonképpen olyan fehérje, ami az emberi szervezetben természetes formában is nagy mennyiségben jelen van, a feladata pedig többek között az, hogy segítse a különböző szövetek szilárdságát és rugalmasságát. Megtalálható a bőrben (sőt, a 80 százalékát ez adja), a csontokban, a porcokban, az ízületekben, az inakban, a szalagokban és a vérerekben is. A bőrben fibroblaszt nevű sejtek termelik az úgynevezett extracelluláris mátrix részeként. A fibroblasztok már fiatal felnőttkortól kezdve veszítenek az aktivitásukból, emiatt a kollagéntermelés évente körülbelül 1-1,5 százalékkal csökken – vagyis a bőr ereszkedni kezd, veszít a rugalmasságából, az ízületek és a csontok gyengülni kezdenek. Ez persze az öregedés velejárója, de korántsem mindegy, hogy mennyire gyorsan történik az amortizálódás.
A test kollagéntermelését természetes módszerekkel, vagyis étrend-kiegészítők szedése nélkül is lehet serkenteni. A kiegyensúlyozott, fehérjében gazdag diéta például mindig jó kiindulási pont, főleg, hogy a kollagén természetes formában is megtalálható állati kötőszövetekben – nem véletlen, hogy egy időben minden wellnessinfluenszer csontleves kocsonyás levét itta nyakra-főre. Ez van egyébként az étkezési zselatinban is, vagyis az is a kollagén egy formája. Az étrenden kívül a megfelelő mennyiségű alvás is rengeteget segít a helyzeten, és kutatások bizonyították, hogy az edzés is serkenti a kollagéntermelést.
A kollagénes étrend-kiegészítők is azt ígérik, hogy hasonló hatással működnek: a bőr, a haj, a köröm, az ízületek, a csontok, az izmok, minden szebb és jobb lesz tőlük. Csakhogy ez nem úgy működik, hogy ha megesszük vagy megisszuk a kollagént, az rögtön beépül oda, ahová szeretnénk.
A kollagénnek különböző típusai vannak: a hidralizált változatot (kollagén-hidrolizátum) aminosavláncokra, úgynevezett peptidekre bontják le, amik aztán az emésztőrendszerben tovább bomlanak. A nem denaturált (nyers, 2-es típusú) kollagén az ízületek körül található porcot alkotó egyik összetevő. A gyomorban ez is aminosavakra bomlik, bár a hidrolizált változat felszívódása pontosan a peptidforma miatt általában jobb, mint a 2-es típusúé. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy a szájon át bevitt kollagénből végül aminosavakra bontás után is újra kollagén lesz – előfordulhat, de csak akkor, ha a szervezetnek éppen arra, és nem valamilyen másfajta fehérjére van szüksége.
Vannak kutatások, amik azt bizonyítják, hogy a kollagénfogyasztás valóban hasznos lehet: itt van például egy, ami a bőrre gyakorolt hatását vizsgálta, és azt találta, hogy a hidrolizált kollagén javíthatja a bőr állapotát, csökkentheti a ráncokat és a bőrhibákat. Ez a másik kutatás hasonló eredményekre jutott. Egy harmadik kutatás mindezek mellett még a csontokra és az ízületekre is kedvező hatást talált. Csakhogy ezekkel a tanulmányokkal is az a probléma, ami rengeteg, kollagénnel foglalkozó szakelemzéssel: olyan emberek készítették őket, akik kollagénes termékeket gyártó vállalatokhoz köthetők, így fennáll az esély arra, hogy az eredmények elfogultak – természetesen nem biztos, de az ilyen kutatásokat mindig fenntartásokkal érdemes kezelni.
Vannak független kutatások is a témában, amik pozitív eredményeket hoztak, olyanok is, amelyek kifejezetten ígéretesnek nevezik a kollagént a bőrápoláshoz, de megfelelő mennyiségű tudományos bizonyíték nem áll rendelkezésre ahhoz, hogy egyértelműen kimondhassuk: a kollagénes étrend-kiegészítők jók a bőrnek, a csontoknak vagy az ízületeknek. A független kutatások kicsik, és az eredményeik még csak előzetesek. De azt sem lehet kijelenteni, hogy egyáltalán nem találnak hatást. Amit biztosan lehet állítani, az az, hogy vannak ígéretes eredmények, de további kutatások szükségesek az igazolásukhoz.
Ez tükröződik az európai uniós szabályozásban is: az uniónak van egy listája, ami azt sorolja fel, mely hatóanyagokról milyen hatásokat szabad állítani. Az biztos, hogy az EU szerint a kollagénről egyelőre nem állítható, hogy javítja az ízületeket, illetve hogy segít megőrizni a bőr feszességét és rugalmasságát. Ezenkívül a hidrolizált kollagénről nem állítható a lista szerint az, hogy hozzájárul az ízületek jobb működéséhez és mozgékonyságához.
Az is biztos, hogy a kollagén nem minden formája szívódik fel ugyanolyan hatékonyan a szervezetben. Mint írtuk, a hidrolizált kollagén ilyen szempontból jobb megoldás, mivel rövidebb fehérjeláncokra, azaz peptidekre bontják. Ha valaki mindenképpen kollagént szeretne szedni, a kollagénpeptides változat lehet a legjobb megoldás. Ezek a kisebb peptidek, például a Pro-Hyp vagy a Hyp-Gly, könnyebben áthaladnak a bélfalon, és bekerülhetnek a véráramba. Elméletileg a szervezet ezeket oda tudja irányítani, ahol leginkább szükség van rájuk – például a bőrbe, az ízületekbe vagy a kötőszövetekbe, de ez nem garantált, és nincsenek olyan erős tudományos bizonyítékok, amik alapján ezt konzekvensen ki lehetne jelenteni.
Az sem mindegy, hogy valaki csak kollagénből álló étrend-kiegészítőt szed, vagy pedig olyat, amiben több minden megtalálható – a többi hatóanyag ugyanis befolyásolhatja a kollagén felszívódását, és gyakorlatilag okafogyottá teheti a szedését. Mivel az étrend-kiegészítők piaca egyáltalán nem szabályozott, gyakorlatilag az sem biztos, hogy olyan és annyi kollagén van egy termékben, mint amilyen és amennyi rá van írva. Arra is érdemes vigyázni, hogy az ilyen étrend-kiegészítők nem mindig biztonságosak – egészséges emberek viszonylag kockázatmentesen szedhetik őket a megfelelő adagolás betartásával, de egyes krónikus betegségeknél problémát jelenthetnek a gyógyszerekkel való kölcsönhatás vagy maga a kóros állapot miatt. Vesebetegeknek és májproblémákkal küszködőknek például érdemes egyeztetniük a kezelőorvosukkal, mielőtt kollagént kezdenek szedni.
Vannak viszont olyan krónikus, jellemzően az öregedéssel járó betegségek, amikre már tesztelik a kollagénes étrend-kiegészítőket: a porckopással kapcsolatban például vannak ígéretes eredmények (például itt, itt és itt), egy másik összefoglaló kutatás viszont azt állapította meg, hogy az eddigi eredmények nem elég jó minőségűek. A krónikus betegségekkel kapcsolatban is több a kérdőjel tehát, mint az egyértelmű válasz.
Ami a kollagénes krémeket illeti, a verdikt jóval egyszerűbb: mivel a kollagén a bőr mélyebb rétegében, az úgynevezett irhában termelődik, a hatásuk korlátozott, hiszen a krémeket a felső hámrétegre kenjük, és jellemzően csak ebben a rétegben szívódnak fel. Nagy valószínűséggel nem jutnak el addig a bőrrétegig, ahol ki kellene fejteniük a hatásukat, így jóval inkább marketingfogásnak tekinthetők, mint a szájon át szedett étrend-kiegészítők.
