Kikapcsolja a szervezet fájdalomérzékelését egy emberre is veszélyes féreg
Tudósok felfedezték, hogy az egyik ismert parazita képes úgy bejutni a bőrbe, hogy közben a fertőzött ember semmit nem érez. Az Afrikában, a Közel-Keleten, a Karib-térségben, Brazíliában, Venezuelában és Suriname-ben elterjedt Schistosoma mansoni nevű féreg olyan evolúciós trükköt alkalmaz, ami kikapcsolja az emberi test fájdalom- és viszketésérzékelő jelzéseit, így észrevétlenül hatol be a szervezetbe, írja a Science Direct.
A parazita képes blokkolni bizonyos jelátviteli útvonalakat, így elkerüli azt, hogy az immunrendszer riassza a testet a behatolásról. Ez a lopakodó stratégia nemcsak a féreg túlélését segíti, de hasznos is lehet új típusú fájdalomcsillapítók fejlesztéséhez.
A Journal of Immunology szaklapban megjelent tanulmány szerint a féreg képes elnyomni a bőr idegsejtjeinek működését, ezzel kerüli el a gazdaszervezet észlelését. A kutatók szerint a féreg valószínűleg azért fejlesztette ki ezt a mechanizmust, hogy a saját túlélési esélyeit növelje. Az új típusú fájdalomcsillapítók kifejlesztéséhez pedig a jelenségért felelős molekulák azonosítása járulhat majd hozzá.
A schistosomiasis egy olyan parazitafertőzés, amelyet galandférgek egy típusa okoz. A fertőzés akkor következik be, amikor a lárvák szennyezett vízzel érintkezve – például úszás, ruhamosás vagy halászat során – behatolnak a bőrbe. Más paraziták és baktériumok jelenléte ilyenkor fájdalommal, viszketéssel vagy bőrkiütéssel járhat, a Schistosoma mansoni viszont megtanulta elkerülni a szervezet rá adandó válaszreakcióját.
A schistosomiasis tüneteit nem maguk a férgek, hanem a szervezetnek a petékre adott immunreakciója okozza. Sok fertőzés teljesen tünetmentes marad. Ha mégis van tünet, az általában a lárvák bőrbe hatolását követő helyi túlérzékenységi reakció lehet. Ez apró, viszkető, vöröses, kiemelkedő bőrelváltozások formájában jelentkezhet. A fertőzést követő hetekben – különösen S. mansoni és S. japonicum esetében – kialakulhat egy szisztémás túlérzékenységi reakció, az úgynevezett Katayama-láz. Hosszan fennálló fertőzés esetén a peték körül kialakuló granulomák és fibrózis súlyos szervkárosodást okozhatnak.
A friss, egereken végzett kutatás szerint a féreg csökkenti a TRPV1+ fehérje aktivitását – ez egyébként a hő-, fájdalom- és viszketésjelekért felelős ingereket továbbítja az agy felé, és kulcsszerepet játszik a szenzoros neuronok fájdalomérzékelésében is. A TRPV1+ a fertőzések, allergiák, daganatok, autoimmun betegségek területén is szerepet játszik, és még a haj növekedését is szabályozza.
Az S. mansoni olyan molekulákat termel, amelyek elnyomják a TRPV1+ működését, így gátolják, hogy a jelek eljussanak az agyig. Ez lehetővé teszi a féreg számára, hogy észrevétlenül bejusson a testbe.
A kutatók szerint ha sikerül izolálni ezeket a TRPV1+-gátló molekulákat, az új, opioidmentes fájdalomcsillapítók kifejlesztéséhez is vezethet, vagy akár gyulladásos betegségek tüneteinek enyhítésére is alkalmas lehet.
A kutatók azt is találták, hogy a TRPV1+ nélkülözhetetlen a szervezet számára ahhoz, hogy az S. mansoni ellen védekezzen. Ha aktiválódik, gyorsan mozgósítja az immunsejteket, amelyek gyulladást idéznek elő, ez pedig hozzájárul, hogy a gazdaszervezet megakadályozza a féreg lárváinak bőrbe jutását.
