Nem kell Észak-Norvégiába menekülni a kánikula elől, a Bükkben is fagyott éjszaka

Nagyon hideg volt péntek éjszaka a Bükk-fennsíkon, -2,5 fokot mértek a Mohos-töbörben – írja Dobos András, a Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatika Intézetének kutatásvezetője az intézet Facebook-oldalán.

Ez volt idén nyáron a 34. fagyos nap, és nem is kicsi volt a lehűlés: a csütörtöki csúcs 31,6 fok volt, tehát alig több, mint 12 óra alatt 34,1 fokot zuhant a hőmérséklet.

A Mohos-töbör erről a szélsőségességéről híres: július végén szintén -2,5 fok volt – míg az ország második leghidegebb pontján, Zabaron 9,5 fok volt –, februárban -27,6 fok volt, néhány nappal korábban pedig rekordalacsony -28,7 Celsiust mértek.

Ahogy februárban írtuk, a jelenség kicsit olyan, mint amikor nyáron egy ember a tóban fürdik, és a lába hirtelen a mélyebb, jéghideg vízbe ér, míg a feje tetején a nap forró hevét érzi. A tál alakú, kvázi zárt völgyekhez hasonlítható képződményekben a hideg levegő derült, szélcsendes éjszakákon megreked, felhalmozódik, és inverziós módon rétegződik.

Az extrém hideg kialakulásához télen három fontos tényezőnek kell összeállnia: hótakaró, derült ég, szélcsend. A hónak pedig napközben jut főszerep, ugyanis a fehér felszín nem gyűjti magába a nap melegét. Emellett ha az égbolt felhőtlen, a visszaverődő hő is akadálytalanul távozik a világűr irányába, a szélcsendben pedig megszűnik a levegő alacsonyabb és magasabb rétegei közti keveredés.

Ez nem azt jelenti, hogy a helyszínen áll a levegő, ugyanis a felszínhez közeli levegő gyorsabban hűl, így a lejtős domboldalon lefelé kezd áramlani. Az így kialakuló légáramlat a völgyek alján először a talaj közeléből, majd egyre magasabb rétegekből szorítja felfelé az ottani légtömeget: kialakul a töbrök jellegzetessége, a hideg légtó.

Egy ilyen légtóban, konkrétan a Vörösmeteor-töbörben mérték Magyarország legalacsonyabb hőmérsékletét 2021. február 13-án: -35,9 Celsius fokot.