Egy mohó csillag megpróbált felfalni egy fekete lyukat, de felrobbant

Csillagászok a mesterséges intelligencia segítségével bukkantak rá egy olyan szupernóvára, amilyet korábban még nem láttak – írja a Live Science. A robbanás az SN 2023zkd nevet kapta, miután 2023 júliusában fedezték fel a kaliforniai Zwicky Transient Facilityben.

Az algoritmus nem véletlenül botlott bele a jelenségbe, ugyanis a szupernóvák megértéséhez kulcsfontosságú, hogy minél előbb kiszúrják őket, hogy megfigyelhessék a fellépő változásokat, és azt, ahogy a robbanás elhal. Az MI így már hónapokkal azelőtt észrevette, hogy valami egyre fényesebb, hogy a csillag felrobbant volna. A rendszert Fénygörbe-anomália azonosítás és hasonlóságkeresésnek, LAISS-nak hívják, és egy hasonló MI-re épült, mint amivel a Spotify új dalokat ajánl.

A LAISS észrevette, hogy egy 730 millió fényévre található bináris rendszerből különleges fények jönnek, ezért összevetette az SN 2023zkd mérhető tulajdonságait egy nagy adathalmazban található információköteggel, hogy kiszúrja, mi lóg ki a korábban megismert mintákból. Egy anomália lehet, hogy egy ritka vagy korábban nem látott jelenséget jelez elő. Amikor az MI talál valamit, ami érdekes lehet, küld egy Slack-üzenetet egy olyan csetszobába, ahol a lehetséges különlegességeket osztja meg a kutatókkal, így a csillagászok azonnal rá tudnak nézni.

A csillag valóban furán viselkedett: ahogy egy robbanáskor várható, először egyre fényesebb lett, majd egyre sötétebb, de nem sokkal később újra egyre fényesebb lett. Az adatok alapján a csillag sokáig változatlanul fényes volt, de négy évvel a robbanás előtt elkezdett egyre több fényt kibocsátani.

A kutatóknak több ötlete is van, hogy miért is robbanhatott fel az SN 2023zkd. A legesélyesebbnek azt tartják, hogy a csillag már amúgy is óriási volt, de fel akart falni egy fekete lyukat, ami körül keringett. Egy darabig húzták-vonták egymást, egyre közelebb kerültek egymáshoz, és végül a lyuk nyert: ahogy a csillag megpróbálta felemészteni, a gravitációs stressz miatt szupernóva lett és felrobbant. Egy másik, a kutatók szerint kevésbé valószínű lehetőség, hogy a fekete lyuk gyakorlatilag szétszálazta a közeli csillagot.

A csillagászok szerint a fény a csillag által ledobott anyagból jöhetett. Első körben akkor, amikor a robbanás belerohant közeli gázokba, a második körben pedig akkor, amikor a lökéshullám elért egy porfelhőt. Ha a LAISS nem szól időben, és egy ember csak később fedezi fel a szupernóvát, akkor lehet, hogy nem is derült volna ki, hogy a rendszerben volt egy fekete lyuk is, mert lehet, hogy már eltűntek volna az arra utaló jelek.