Az emberek imádnak őrjöngeni, ezért van tele a YouTube gagyi, MI-generált kamuvideókkal

Ha valaki szokott internetezni, annak nyilván nem kell bemutatni, hogy a világ itt mindig sokkal durvábbnak és felháborítóbbnak tűnik, mint a valóságban. Olyanok acsarkodnak egymásra, akiknek a valóságban semmi bajuk nem lenne egymással, és pár perc elég ahhoz, hogy az ember eljusson ahhoz a klasszikus mondáshoz, hogy „a világ megérett a pusztulásra”. Persze az, hogy az algoritmusok a megosztó, felkavaró tartalmakat teszik elénk, nem meglepő, hiszen mindig ezek hozzák a legtöbb interakciót, azaz a legtöbb pénzt.

Ennek oka egyszerű: az emberek imádnak őrjöngeni, vagy legalábbis sokkal nagyobb eséllyel kezdenek el vörösödő fejjel vitatkozni, mérges posztokat írni és dolgokat megosztogatni, mint ha szomorúak vagy vidámak lennének. Ennek hatásai a Facebookon érződnek a legjobban, de a YouTube-on is észrevehető a dolog. Az egyik legjobb példa erre az úgynevezett cheapfake-ek, azaz olcsó, gyenge minőségű generált tartalmak elterjedése, azon belül is az olyanoké, ahol mesterséges intelligencia (MI) által létrehozott hangok narrálják szórakoztatóipari nagyágyúk kitalált konfliktusait, a háttérben pedig sebtében összevágott videók vannak, vagy akár csak egy kép.

Elsőre képtelenségnek hangzik, hogy ezzel is be lehet palizni az embereket. Elvégre az ilyen videókba (már amikor azok, mert az állóképre rámondott szöveget nehéz lenne annak nevezni) láthatóan nulla energiát fektettek, és így még csak nem is azt kell nézni, hogy hány ujjuk van az embereknek, stimmel-e a szájmozgás, vagy jól néznek-e ki a feliratok, mint egy deepfake-nél. Itt el kell hinnünk egy MI által generált hangnak, hogy a klisés szöveg, amit felolvas, egy megtörtént eseményt ír le. Olyan mélyen kell benne hinni, hogy utána ne is keressünk rá az eredeti videóra.

Ilyen nincs! – mondhatja most ön is, de a Wired nemrég megjelent cikke szerint mégis van: ők több mint száz csatornát találtak, ahol szakmányban gyártják az ilyen tartalmakat, köztük olyanokkal, amelyekre több tízezren iratkoztak fel, és a nézőik nem pusztán aktívan kommentelnek, hanem hitetlenkedéssel fogadják, ha valaki azt mondja nekik, hogy amit látnak, az nem valódi. A lapnak nyilatkozó pszichológus szerint pedig ez is annak köszönhető, hogy ha egy videó kellően felháborító, az olyan mélyen hathat az emberre, hogy simán sutba dobja miatta a kritikus gondolkodást.

A lap konkrét példaként egy olyan videót hozott fel, amelyben Mark Wahlberg szólalkozik össze a View című talkshow műsorvezetőjével, Joy Beharral. A videó szerint Behar kíméletlenül megsorozza Wahlberget egy csomó gonosz megjegyzéssel, aztán ki is hajítja őt a műsorból. Erre a színész azt mondja, el is fog menni, de nem azért, mert küldték, hanem mert túlságosan tiszteli magát ahhoz, hogy elviselje az ilyen támadásokat valakitől, aki elfelejtette, mi az az alapvető emberi méltányosság. Ezt a kommentelők értékelték is,

sokan álltak ki Wahlberg mellett, vagy követelték azt, hogy Behar tűnjön el a képernyőről, pedig az egész videó tényleg csak egy kép és egy 25 perces narráció volt.

A Wired szerint a többi csatornán is valami ilyesmi zajlik, és a módszereik ezen túl is hasonlóak. A recept a következő: kell egy név, amit egy celebhírekkel foglalkozó csatorna is használna, kell egy drámai cím és leírás, kell egy vélhetően MI által generált, klisés sztori a narrációhoz, ami általában egy magáért kiálló, közkedvelt celeb vagy színész és egy őt támadó balos(nak nevezett) talkshow-házigazda küzdelmét mutatja be. Ja, és jó esetben valahol a leírásban eldugva van egy megjegyzés arról is, hogy a csatornán MI által generált tartalmak láthatóak.

Ha ez mind megvan, akkor kész is a csatorna, amire szinte nulla erőfeszítéssel lehet termelni az ugyanilyen tartalmakat. A Wirednek nyilatkozó pszichológus szerint pedig ha a tartalom elég jól hat az érzelmekre, akkor a nézőinek egy jó része el sem kezd gondolkodni azon, hogy ezek a dolgok megtörténtek-e – ha a sztoriban szereplő emberekről el tudják hinni, hogy így viselkednének, akkor nem fogják megkérdőjelezni. Arról nem is beszélve, hogy egyre több embernél csak a háttérben megy a YouTube, és ha ezeket a tartalmakat fél füllel hallgatja valaki, még könnyebb elhinni, hogy hitelesek. És ebben az esetben eleve nem kell annyira meggyőzőnek tűnniük.

A Wired több csatornát is megkeresett, hogy megtudja, mi értelmük az ilyen tartalmaknak, de csak egy helyről kaptak választ. Egy 43 ezer feliratkozós csatorna vezetője azt mondta, egyértelműen fel van tüntetve, hogy MI által generált tartalmakat tölt fel, és azért döntött a kamuinterjús formátum mellett, mert így egyedi módon tudja „keverni a történetmesélést, a kreativitást és a realizmust”, és afféle mi lett volna, ha? tartalmakat tud gyártani. Ez jól hangzik, a Wired azonban arra a nem túl meglepő következtetésre jutott, hogy ezek a csatornák valójában azért léteznek, mert könnyen lehet velük kattintásokat, következésképp pénzt farmolni.

Ezzel pedig ismét megérkeztünk oda, hogy a közösségi platformok, sőt, úgy általában az internet domináns algoritmusai előnyben részesítik az ilyen tartalmakat, és az MI előretörésével minden eddiginél könnyebb ezeket legyártani. Jó példa erre az MI által hajtott, sokszor csak Reddit-posztokat összefoglaló tartalomgyárak felemelkedése, és a TikTokon (meg az Instagram Reelsen vagy a YouTube Shortson) taroló, ugyancsak MI-generált szemét is. Tudják, ahol Minecraft-klipekre van rávágva egy hosszú körmondatokban elmesélt sztori. És ott a botfarmok királya, a Facebook is, ahol konkrétan már botok generálnak moslékot botoknak.

A versenytársaihoz hasonlóan természetesen a YouTube is próbál tenni a jelenség ellen, még ha nyilvánvalóan profitál is abból, hogy a felháborodott emberek többet klikkelgetnek, és több időt töltenek a platformjukon. A cég július közepén jelentette be, hogy megváltoztatja az irányelveit, és sokkal keményebben lép majd fel a generatív MI-vel készített tartalmak ellen.

Pontosabban azt foglalta szabályba, hogy a tartalmaknak a monetizációhoz kellően autentikusnak és eredetinek kell lenniük, és jelezni kell, ha egy videóban meghajlítják a valóságot. Konkrétan viszont nem tiltották meg a generatív MI használatát, és bár több ilyen csatornára is lecsaptak, simán át lehet csúszni a szabályokon olyan tartalmakkal, amelyek nem árulnak zsákbamacskát. Egyszerűen csak azoknak készültek, akiket nem annyira érdekel, hogy amit látnak, valódi-e, vagy sem.