A Perseverance marsjáró egy kiszáradt folyómederben olyan kőzetet talált, amely feltételezhetően ősi mikroszkopikus szervezetek nyomait őrzi. Hogy valóban élet nyomaira bukkant, azt csak későbbi laboratóriumi vizsgálatok tehetik egyértelművé, írta az AP News.
A marsjáró a Jezero-kráter nyugati szélén, a Neretva Vallis ősi folyóvölgyben talált tavaly olyan agyagköveket, amelyek ásványi és kémiai jellemzői, valamint a bennük található szerves molekulák együttesen potenciálisan életre utaló jelek.
„Amikor ilyen képződményeket látunk a Föld üledékében, ezek az ásványok gyakran a szerves anyagokat fogyasztó mikrobiális anyagcsere melléktermékei” – mondta a NASA szerdai sajtótájékoztatóján Joel Hurowitz, a New York-i Stony Brook Egyetem bolygókutatója, aki a felfedezést taglaló tanulmány egyik szerzője is.
A kutatók hangsúlyozták, hogy további elemzésre van szükség az ásványok valódi eredetének azonosításához, és annak megállapításához, hogy valóban az élet markerei-e, úgynevezett bioszignatúrák, vagy valamilyen más szervetlen folyamat eredményei.
A szerves szén mellett Hurowitz és csapata kisebb, vas-foszfáttal és vas-szulfiddal dúsított foltokat is talált, amelyeket mákszemeknek és leopárdfoltoknak neveztek el. A Földön ezek a kémiai vegyületek olyan melléktermékek, amelyek akkor keletkeznek, amikor a mikroorganizmusok szerves anyagokat bontanak le.
A Perseverance 2021 óta járja a Marsot, és olyan helyekről gyűjt kőzetmintákat, amelyek több milliárd évvel ezelőtt a leginkább alkalmasak lehettek az élet befogadására. A marsjáró helyben nem tudja elemezni a mintákat, azokat a Földön tervezik megvizsgálni. Az egyelőre a levegőben lóg, hogy milyen módon szállítsák el ide a mintákat.
