A Cica-homok bányát veszélyes hulladékkal tömik el, az egyik legrosszabb példája a tájseb eltüntetésének
A Vértesben, Pusztavám és Oroszlány közelében egy egykori barnakőszén-lelőhelyet, a Cica-homok bányát töltik fel hulladékkal rekultiváció gyanánt, ami helyiek és civil szervezetek szerint is szennyezőanyagokat juttat a talajba és a felszín alatti vizekbe, miközben természetvédelmi értékek is elpusztulnak.
Az egykori bányaterületek környezetének rendezése kötelező feladat, ez az úgynevezett rekultiváció, de egyre jobban terjed az a gyakorlat, hogy hátramaradt gödröket veszélyeshulladék-lerakónak használják.
A Cica-homok bányánál 45 ezer tonna töltőanyagot helyeznek el, amelynek egy része veszélyes hulladék eredetű, és több anyag esetén a szennyezőanyag-tartalom nagyságrendekkel meghaladja a talajra vonatkozó határértékeket, a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani Egyesület és a WWF közös közleménye szerint. A feltöltés közben megsemmisült egy vizes élőhely is, ahol fokozottan védett fajok is előfordultak, így a tájsebgyógyításnak is eladható tevékenység több kárt okozott, mint hasznot.
„Amikor a veszélyes hulladékból előállított fedőanyagot bányagödrökbe helyezik el, az a Greenpeace szerint nem rekultiváció, hanem környezetkárosító, trükkös hulladéklerakás. Ez a gyakorlat hosszú távon szennyezheti a talajt és a vizeket, és sérti a hulladékgazdálkodási jogszabályok alapelveit” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.
A Greenpeace egy a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatalnak küldött levélben azt írta, hogy a Cica-homok bánya területén a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. 120 féle veszélyes és nem veszélyes hulladékból egy a szakirodalomban nem elismert és nem elfogadott módszerrel állítanak elő nem veszélyes hulladékot, majd abból fedőanyagot, amit aztán Natura 2000-es területen, felszíni vízbázis közelében helyeznek el.
A környezetvédők szerint ugyanez a cégcsoport Almásfüzitőn is nagyon hasonló módszert alkalmazott, amikor vörösiszap-tározókat fedtek be. A Greenpeace úgy találta, hogy a kiadott hatósági engedély tele volt hibákkal, és sikeres kötelezettségszegési eljárást indított, amelynek eredményeként a cég önként vállalt alacsonyabb határértékeket.
A zöld szervezetek szerint a hatóságoknak csak olyan bányarekultivációt kellene engedélyezniük, ami az eredeti állapotnál jobb vagy a kiinduló állapottal egyenértékű környezeti állapotot eredményez. A Cica-homoknál szerintük nem ez történt, mert figyelmen kívül hagytak spontán regenerációs folyamatokat, védett természeti értékek megjelenését és a vizes élőhelyek tájban betöltött szerepét. Mindez ráadásul természetvédelmi illetve Natura 2000-es területen történt.
„A Cica-homok bányagödrét gazdag élővilág népesítette be: magától létrejött egy sokszínű, táji szinten is igen értékes vizes élőhely. A természet spontán gyógyulását nem hátráltatni kellett volna, hanem támogatni. Cinikus dolog ökológiai helyreállításnak nevezni egy vizes élőhely felszámolását (egyben kétéltű szaporodóhely megsemmisítését) és védett növények kilakoltatását. A beavatkozás nem az ökológiai érdeket szolgálta, hanem pont hogy szembe ment vele” – nyilatkozta Pribéli Levente, a Greenpeace biodiverzitás kampányfelelőse.
A civil szervezetek szerint az támogatandó, ha melléktermékekből, megfelelően kezelt hulladékokból töltenek fel bányatavakat, de csak akkor, ha nem tartalmaz normál szennyezettségi határérték felett káros anyagokat. Azt mondják, hogy fel kell hagyni a veszélyes hulladékok használatát lehetővé tevő engedélyezési gyakorlatokkal.
