Az amerikai oltási bizottság mostantól nem javasolja az egyik, 20 éve használt gyerekkori oltáskombinációt

Az amerikai egészségügyi minisztérium immunizációs tanácsadó panelje, azaz a szövetségi oltási bizottság 8-3 arányban úgy határozott, hogy nem javasolják a négy éves kor alatti gyerekeknek az egyik védőoltást, az MMRV kombinációs vakcinát – írja a New York Times. A testület elég friss, miután Robert F. Kennedy júniusban kirúgta a teljes bizottságot, akik helyére többnyire olyanokat helyezett, akik osztják az oltásszkeptikus, oltásellenes nézeteit.
Általában nem lehet ilyen gyorsan bekerülni a testületbe, a potenciális jelölteknek eddig egy több hónapos, esetenként többéves procedúrán kellett átmenniük, hogy tagok lehessenek.
A NYT szerint ez látszott is a megbeszélésen. Több tagnak is külön el kellett magyarázni, hogy működnek ezek a találkozók, hogy hogy néz ki egy megfelelő tudományos kutatás, és azt is, hogy milyen kritikus problémák vannak az adatokban, amiket a saját álláspontjuk alátámasztására hoztak.
Szintén jól illusztrálja a bizottság szakmai felkészültségét, hogy ugyan a többség arra szavazott, hogy ne támogassák tovább az említett oltást az adott életkorban, amikor az volt a kérdés, hogy a Vakcinák gyerekeknek-program keretein belül az állam finanszírozza-e tovább az MMRV-vakcinát 4 éves kor alatt, 8-1 arányban úgy szavaztak, hogy igen – így a gyerekek egy része elméletben mégis megkaphatja a kombinált oltást, ingyen. Nem egyértelmű, hogy a tagok értették-e, mire szavaznak, és hárman tartózkodtak – egyikük arra hivatkozva, hogy nem pontosan érti, miről is van szó.
Az MMRV-vakcina egy oltásban kombinálja a kanyaró, mumpsz, rózsahimlő és bárányhimlő elleni védőoltásokat, de a döntésnek önmagában nem valószínű, hogy jelentős hatása lesz a közegészségügyre. Ugyanis a legtöbb gyerek ezt két külön oltásban, az MMR és a bárányhimlő-vakcinában kapja meg, ez csak egy extra lehetőség volt, hogy egyben is lehetett kérni.
Ahogy azt a 2005-ös bevezetésekor is tudni lehetett, a kombinált oltás egy kicsit megemeli a lázgörcs esélyét – ami a gyerekeknél egy sima betegség, például egy fülfertőzés miatt is kialakulhat, és nem okoz maradandó károsodást. A minimálisan nagyobb kockázat ellenére több orvos és szülő is inkább a kombinált oltás mellett döntött, mert így ritkábban került a gyerek stresszhelyzetbe. A bizottság döntése most csak annyit ért el, hogy kivette a szülők kezéből a döntési lehetőséget, és más orvosi testületek szakértői hevesen tiltakoztak a lépés ellen.
A legtöbb szakértő attól tart, hogy ez a tudományos konszenzussal szembe menő irányvonal fémjelezheti majd az új, többnyire RFK Jr. által kinevezett testület későbbi döntéseit. Pénteken például arról tárgyalnak, hogy megtartsák-e az újszülöttek általános hepatitis B-oltását, vagy csak azok kapják meg, akik anyjánál diagnosztizálták a betegséget.
Szakértők szerint az univerzális oltás hatékony, mert nem lehet mindig biztosan megállapítani, hogy az anya fertőzött-e, vagy sem, így jobb biztosra menni. Azóta, amióta minden gyerek az születés utáni 24 órában megkapja az oltást, rengeteget zuhant az anyáról átszálló fertőzések száma: míg 1991 előtt évi 20 ezer esetet regisztráltak, mostanában csak évi 20-at. Korábban volt, hogy csak a nagyobb kockázatú, tehát olyan gyerekeknek adták be születés után az oltást, akiknek az anyja is fertőzött volt, de ez közel sem működött olyan jól, mint az univerzális rendszer.
A kezeletlen hepatitis B májkárosodást okoz, és májrákhoz is vezethet. A születéskor megfertőzött gyerekeknél 90 százalék, hogy krónikus hepatitis B alakul ki, és közülük 4-ből 1-nél vagy súlyos komplikációk lépnek fel, vagy belehalnak a betegségbe.
RFK Jr. már többször megkérdőjelezte az oltás biztonságosságát, azt állítva, hogy nem tesztelték megfelelően – amiről a szakértői vélemény az, hogy nem igaz, az oltás biztonságos és hatásos. A miniszter azt is állította a betegségről hogy csak szexuális úton vagy használt fecskendőn keresztül terjed, így egy gyerek nem kaphatja el, de ez sem igaz: hétköznapi tárgyakon is terjedhet, például ha véletlenül valaki egy fertőzött után használ egy fogkefét, borotvát vagy fésűt.