Szomorú, hogy jönnek a szürke, hideg napok? A tavasz és a nyár már így is az év közel kétharmadát teszik ki

Kedd délután egy hidegfronttal végérvényesen berúgta az ősz az ajtót, de még ha sokan bánják is, hogy ránk tör a szürkeség és a hideg, nem árt tudatosítani, hogy ennek legalább három hete el kellett volna kezdődnie. A meteorológiai ősz kezdete ugyanis szeptember 1-én van – vagy pontosabb lenne úgy fogalmazni, hogy jelenleg még így szerepel a tankönyvekben.

Az elmúlt 45 évben, de főként az elmúlt 25-ben azonban nagyon megváltoztak nemcsak az évszakok kezdeti dátumai, hanem az is, hogy valójában hány napig tartanak. Szabó Péter, az ELTE éghajlatkutatója a Válasz Online-nak úgy nyilatkozott, hogy a nyár jelentősen kitolódott a 45 évvel ezelőtti klímaátlaghoz képest, amikor a négy évszak még szinte azonos hosszúságú volt, és így az ősz valóban elkezdődhetett szeptember 1-én.

„Jelenleg az ősz átlagosan szeptember 17-én kezdődik, és egészen december 18-ig tart Magyarországon”.

Az ELTE éghajlatkutató meteorológusa szerint a legmelegebb szeptemberünk 2023-ban volt a mérések kezdete óta, akkor összesen 23 nyári napot regisztráltak. Egyelőre nem tudjuk, hogy ezt meghaladjuk-e, de 2025 szeptemberének utolsó előtti hetében a nappali maximum hőmérsékletek 25 fok fölé emelkedtek.

Szabó Péter két kollégájával, Kis Annával és Pongrácz Ritával közösen készített elemzést az évszakok változásáról, és megállapításaik szerint az 1980-as évek elején az egyes évszakok éven belüli átlagos aránya viszonylag kiegyenlített volt Magyarországon. A 12 hónapból körülbelül három jutott a tavaszra, a nyárra, az őszre és a télre is. Aztán az ezredfordulóra az ősz és a tavasz a tél kárára megnőtt, és a korábbi, egyenként 25-25 százalék már úgy nézett ki, hogy a tavaszi napok száma 27, a nyáriaké 25, az őszieké 26, a télieké 22 százalékot tett ki az évből.

Ezt még nem lehetett drasztikus változásnak érezni, azonban 25 évvel később ez az arány még inkább megváltozott:

• a tavaszi napok száma 32,
• a nyáriaké 32,
• az őszieké 25,
• a télieké pedig mindössze 11 százalékot tesz ki az évből.

Ez azt is jelenti, hogy a tavasz és a nyár 25-25 nappal hosszabb, mint 45 éve – vagyis az év közel kétharmadát ez a két évszak teszi ki.

Szabó Péter a Válasz Online-nak azt mondta, hogy „a földrajzi fekvésünk miatt mindig lesz egy napenergiában szegényebb, hűvösebb időszak, illetve egy napenergiában gazdag, meleg időszak, a kettő között pedig átmeneti periódusok. Ezeket ma még évszakoknak nevezzük, de lehet, hogy néhány évtized múlva már másképp kellene majd elnevezni őket.” Az ELTE éghajlatkutató meteorológusa szerint elképzelhető, hogy

„a mostani definíció szerinti tél 30 éven belül nagyrészt eltűnik, és az év nagy részében csak egy meleg és egy hűvösebb időszak marad meg”.