Svéd kutatók előálltak egy új kezeléssel, ami segíthet az immunrendszernek leküzdenie az akut mieloid leukémiát (AML) – írja a Lund Egyetem tanulmánya alapján az EurekAlert. Kifejlesztettek egy antitestet, ami blokkolja a leukémiás sejtek védekező mechanizmusát, hogy az immunrendszer észrevegye és elpusztítsa azokat – legalábbis laborkísérletekben és egerekben.
A daganatos betegségek elleni immunterápiák sokat fejlődtek az elmúlt években, de a leukémiánál, így az AML esetében nem történt ekkora előrelépés. Ezt a betegséget különösen nehéz kezelni, az ötéves várható túlélési arány 30 százalék körül mozog, és a jelenlegi kezelések elég agresszívak: erős kemoterápiából és őssejtátültetésből állnak.
A kutatók azt vizsgálták, hogy találnak-e olyan fehérjéket a beteg sejtek felszínén, amik látványos célpontként szolgálhatnak egy célzott kezelés során. Abból indultak ki, hogy ha van ilyen, és az egészséges vérsejteken nincs ott, akkor lehet, hogy az immunrendszer meg tudja támadni a tumort anélkül, hogy az egészséges sejtek is megsérülnének.
Találtak is egy ilyen, eddig ismeretlen fehérjét a leukémiás őssejteken. Ehhez három olyan beteg csontvelőjéből kinyert őssejtek fehérjéit térképezték fel, akiknél különösen nehezen kezelhető AML-t diagnosztizáltak. Az így kinyert eredményeket összevetették egészséges tesztalanyok vérsejtjeinek fehérjéivel, így vették észre a SLAMF6 proteint, ami csak a beteg sejteken volt jelen. Az eredményt ezután 50 másik AML-es betegen is leellenőrizték.
Miután megbizonyosodtak róla, hogy ez a fehérje jó célpont, CRISPR/CaS9-kísérletekkel megvizsgálták, mi is a SLAMF6 funkciója. Ezekből kiderült, hogy fontos szerepet játszik abban, hogy a rákos sejtek el tudjanak bújni az immunrendszer T-sejtjei elől, hogy zavartalanul sokszorozódhassanak.
A vizsgálatok alapján az is kiderült, hogy ez a mechanizmus megtámadható. Amikor a kutatók egy különleges, általuk fejlesztett antitesttel blokkolták ezt a fehérjét, a T-sejtek hirtelen észrevették és elpusztították a leukémiás sejteket. Ez a kémcsövekben és egerekben is működött.
„A felfedezésünk részben megmagyarázhatja, hogy az immunterápiák eddig miért csak részlegesen voltak eredményesek az AML ellen. Ez egy fontos előrelépés, de további kutatásra és klinikai tesztekre van szükség ahhoz, hogy hatékony immunterápiás eszköz lehessen”
– mondta Niklas Landberg, a kutatócsoport vezetője.
