A Magyar Rovartani Társaság keresi a 2026-os év rovarát, három jelöltre lehet szavazni. Olyan fajokat választottak, amik különböző életszakaszukban faodvakhoz kötődnek, ott fejlődik ki a lárvájuk, ott táplálkoznak vagy oda húzódnak be pihenni. Magyarországon egyre fogyatkoznak az idős, odvas fák, így ezzel a három fajjal erre a különleges mikroélőhelyre és fontosságára akarják felhívni a figyelmet. December 6-a éjfélig lehet szavazni a jelöltekre. 2025-ben a sávos szitakötő (Calopteryx splendens) nyerte le az év rovara címet.
A remetebogár (Osmoderma barnabita) Magyarország és egyben Európa egyik legkülönlegesebb és legritkább bogara. A kifejlett példányok 25-32 milliméteres testhosszukkal a nagyobb bogarak közé tartoznak. A faj különlegessége elsősorban speciális élőhelyigényével függ össze: a bogarak lárvái ugyanis kizárólag nagy, öreg fák nekik megfelelő odvaiban tudnak kifejlődni, ahol a korhadó faanyagot fogyasztják. Lárvái nagy méretű pajorszerűek, kifejlődésükhöz 2-4 év szükséges. A bogarak jellegzetes, erős sárgabarack illatot árasztanak, ami jelenlétüket már méterekről elárulja. A kifejlett egyedek már nem faanyaggal táplálkoznak, hanem ha tehetik, erjedő, édes folyadékokat, például sérült fák kifolyó nedvét vagy túlérett gyümölcsök levét nyalogatják. Bár a remetebogár az utóbbi években egyre több helyről előkerült, mindenütt nagyon ritkának számít. A keleti remetebogár Magyarországon fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 250 000 forint.
A párducfoltos hangyaleső (Dendroleon pantherinus) magyar neve a tudományos név fordításából eredeztethető, ami utal az elülső szárny hátsó szegélyén lévő „párducfoltra” (vagy szemfoltra). Teste többnyire sárga, karcsú lábai meglehetősen hosszúak és vékonyak. Csápja is hosszú, vége enyhén megvastagodott. A párducfoltos hangyaleső példányai nyár közepén rajzanak, éjszaka párzanak, petéiket faodvakba helyezik. A lárvák a faodvakban más rovarok lárváit és imágóit zsákmányolják. Jellegzetességük, hogy tölcsért nem építenek, és dús testszőrzetet viselnek. Idehaza természetközeli élőhelyeken, domb- és hegyvidéki melegkedvelő erdőkben és nagy folyók menti ligeterdőkben fordul elő. Hazánkban ritka, mert odvasodó fákból is egyre kevesebb van az erdeinkben. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 forint.
A gyászbagoly a bagolylepkék (Noctuidae) családjának a legnagyobb szárnyfelületű hazai faja. Mintázata a barnásszürke sötétebb-világosabb árnyalataiból tevődik össze; az elülső szárny középső harmada sötétebb, a fennmaradó része világosabb alapszínű, a szárnycsúcsnál világosabb folt látható, a sötét színű hátulsó szárnyon két világos keresztcsík van. A gyászbagollyal üdébb erdőkben patakok, esetleg folyók vagy tavak mentén találkozhatunk. Táplálkozni sötétedés után jár, a magas cukortartalmú nedveket kedveli. A lepkék júniusban kelnek ki bábjaikból, fő repülési idejük július-augusztusra tehető, de ekkor is csak néhány napon aktívak, utána visszahúzódnak rejtekhelyükre. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 forint.
