Hiába a sok erőfeszítés, hogy megújuló energiaforrásokra térjünk át, 2024-ben minden korábbinál több szénalapú forrást használt fel a világ, ami nem sok jóval kecsegtet a klímaváltozás szempontjából.
A Guardian a Klímavédelem állapota 2025-ben jelentés alapján az írta, hogy ugyan megújuló energiaforrásokat nagyobb arányban használunk, és a szén részesedése is csökkent a villamosenergia-termelésben, de az energiaigény általános növekedése miatt összességében több szenet használtunk fel. A jelentés szerint ennek egyik oka, hogy az energiahatékonyság nem sokat fejlődött, még mindig sok szén-dioxid termelődik az épületek fűtésnél, de az acélipar is növelte a szén-dioxid-intenzitását.
A több szénnel több üvegházhatású gáz is kerül a levegőbe, ami fokozza a felmelegedés ütemét, pedig a világ papíron legalábbis elkötelezett abban, hogy a szén-dioxid kibocsátását 2050-re nettó zéróra hozza ki. Az ebbe az irányba tett lépések viszont nem túl jelentősek.
Clea Schumer, a jelentést vezető World Resources Institute agytröszt kutatója azt mondta: „Nincs kétség afelől, hogy nagyrészt helyes dolgokat teszünk. Egyszerűen nem haladunk elég gyorsan. Értékelésünk egyik legaggasztóbb megállapítása, hogy a szén fokozatos kivezetésére irányuló erőfeszítések messze elmaradtak a helyes úttól.”
A jelentés szerint csak akkor van esély az ipari forradalom időszakához képest másfél fokon belül tartani a felmelegedést, ha a globális áramellátás egész alacsony szén-dioxid-kibocsátású alapokra áll át, mert a fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodó rendszereknek dominóhatása van.
Kína és Európa jó része elkötelezettnek tűnik az átállás mellett, a fejlődő országok a tiszta energiában az energiabiztonságukat is látják, ugyanakkor olyan jelentős országok, mint India vagy az Egyesült Államok ezzel ellentétes pályára álltak, és a fosszilis tüzelőanyagokat támogatják.
Bizakodásra az adhat okot, hogy a megújuló energiatermelés exponenciálisan nőtt a jelentés szerint, és különösen a napenergia használata futott fel. Ez azonban még mindig nem elég: a nap- és szélenergia éves növekedési ütemének meg kell duplázódnia ahhoz, hogy a világ elérje a szükséges kibocsátáscsökkentéseket az évtized végére.
A jelentés arra is figyelmeztetett, hogy a szénnyelőként is felfogható erdők, tőzeglápok, vizes élőhelyek, óceánok is veszélyben vannak. 2024-ben több mint 8 millió hektár erdő veszett el véglegesen. Ez kevesebb, mint a 2017-ben elért közel 11 millió hektáros csúcs, de rosszabb, mint a 2021-ben elvesztett 7,8 millió hektár. A jelentés szerint a világnak kilencszer gyorsabban kell cselekednie az erdőirtás megállításához, mint ahogy azt a kormányok teszik.
