Az embereknél is alkalmazhatónak gondolják a kétszáz évig is élő grönlandi bálnák trükkjét
Az emlősök közül a leghosszabb ideig, akár kétszáz évig is a grönlandi bálna él. Hogy miért élnek meg ilyen magas életkort, az még nincs teljesen feltárva, de az egyik eleme az, hogy nagyon hatékony mechanizmusok alakultak ki bennük a sérült DNS-részek javítására. Kutatók azt remélik, hogy hasonlók az emberekben is véghezvihetők, így jobb életminőségük lehet az időseknek is, írta a Guardian.
Az élete során minden élőlény DNS-e károsodik. A sejtek megpróbálják ezeket a hibákat kijavítani, de nem tudnak mindig hatékony megoldást találni rá. Ez egy idő után mutációk felhalmozódásához vezet, ami akár rákos megbetegedésekhez is vezet, de elindítja az öregedést is, mivel a sejtek és a szövetek működése romlik.
Vera Gorbunova, a Rochesteri Egyetem biológusa és kollégái megállapították, hogy a grönlandi bálnák különösen jól képesek helyrehozni azt a fajta DNS-károsodást, amelynél a DNS-kettős spirál mindkét szála elszakad. Ennek eredményeként a bálnák kevesebb mutációt szereztek. „Azt találtuk, hogy ez a fajta helyreállítás nagyon fontos a hosszú élethez” – mondta.
A bálnasejtekkel végzett kísérletsorozatban kimutatták, hogy a DNS-javítást egy CIRBP nevű fehérje segíti, amely a hideg hatására aktiválódik. Hidegből pedig kapnak eleget a grönlandi bálnák, amik egész életüket az Északi-sarkvidék vizein töltik, és 100-szor több CIRBP-t termelnek, mint az emberek.
„Ez a stratégia, amely nem semmisíti meg a károsodott sejteket, hanem megbízhatóan helyrehozza őket, hozzájárulhat a grönlandi bálna kivételesen hosszú élettartamához és alacsony rákos megbetegedési arányához” – írták a kutatók a Nature magazinban.
A csoport azt is megvizsgálta, mi történik, ha megnövelik a CIRBP szintjét az emberi sejtekben. A fehérje szintjének emelése megduplázta a sejtek által helyrehozott kettős szálú törések arányát. Legyekkel végzett kísérletek kimutatták, hogy a plusz CIRBP meghosszabbította az élettartamukat és ellenállóbbá tette őket a mutációkat okozó sugárzással szemben.
A kutatók most olyan egereket tenyésztenek, amelyek több CIRBP-t termelnek, és megnézik, hogy meddig élnek. Azt is szeretnék tesztelni, hogy a hideg vízben úszóknál vagy a hideg zuhanyt vevőknél megnő-e a fehérje szintje, és hogy ez a növekedés mennyire tartós.
„Meg kell néznünk, hogy elegendő-e a rövid ideig tartó hideghatás, de farmakológiai módszereket is keresünk ennek elérésére. Nem mindenki akar hidegben úszni” – mondta Gorbunova.
