Egy nagyon egyszerű trükkel sikeresen lehet harcolni a szőlők pusztulását okozó aranyszínű sárgaság ellen

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet négy éven keresztül vizsgálta, hogy milyen hatással jár, ha biodiverz környezettel védekeznek az amerikai szőlőkabóca ellen. Nem meglepő módon az derült ki, hogy a monokultúrás termeléssel szemben sokkal ellenállóbb lesz a szőlő, ha vadvirágok és őket vonzó rovarok veszik körbe a tőkéket, ráadásul utóbbiak képesek csökkenteni a szőlőkabóca jelenlétét az ültetvényekben.

A szőlőkabócának évente egy nemzedéke fejlődik, tojásai nyár végétől tavaszig a szőlőtőkék és a vesszők kéregrepedéseiben pihennek. Tavasszal a kikelt rovarok a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma kórokozó terjesztőivé válnak. A fitoplazma jelenleg komoly veszélyt jelent a hazai szőlőültetvények fennmaradására, jelenleg a 22-ből már csak egyetlen borvidéken nem mutatták ki. Mivel a szőlő aranyszínű sárgaság betegségét okozó fitoplazma ellen közvetlenül nem tudunk védekezni, a fertőzés terjedését elsősorban az amerikai szőlőkabóca elleni beavatkozásokkal tudjuk mérsékelni.

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet 2022–2025 közötti vizsgálatának eredményei szerint sikeres védekezés lehet a szőlősorok közé vetett, fajgazdag, honos fajokból álló, nyárra virágzó rétté alakuló növénytakaró létesítése. A kutatók 2022-től Eger és Tokaj környéki szőlészetekben vizsgálták a 6 fajból álló, Élő Sorköz névre hallgató magkeverék és a 19 növényfajt tartalmazó magkeverékekből létrehozott virágos sorköztakaró sávok teljesítményét, összevetve őket a spontán növénykelést tartalmazó (kontroll) sorközökkel.

A kártevők közül elsősorban az amerikai szőlőkabóca állományát mérték fel a szőlőtőkéken, valamint olyan hasznos ízeltlábúakat is felvételeztek, mint a katicabogarak, fátyolkák, zengőlegyek, pókok, parazitoid darazsak, valamint a házi- és vadméhek.

A vizsgálat elején, 2022-ben a szőlőkabóca egyedszáma még ugyanúgy alakult a kontroll és a vetett sorközökben. Az utána következő

három évben a 6 és a 19 növényfajt tartalmazó magkeverékkel vetett területeken a szőlőkabóca átlagosan alacsonyabb egyedszámban volt megfigyelhető. Két évben pedig – a kontroll sorközökkel összevetve – a hatfajos vetésben szignifikánsan kisebb volt az egyedszáma.

Ezzel összhangban a 2023-as, 2024-es és 2025-ös években is jellemzően a hatfajos sorközökben volt a legnagyobb egyes ragadozó ízeltlábú csoportok egyedszáma a szőlő lombozatában. Itt szignifikáns mértékben a pókok és a zöldfátyolkák (szőlőlevélre rakott tojások) egyedszámbeli növekedése volt megfigyelhető. Továbbá a szőlőkabóca gyérítésében szerepet játszó ragadozók összevont egyedszáma is több esetben szignifikánsan nagyobb volt a hatfajos magkeverékkel vetett területeken a kontrollal összevetve.

Mint írják, az eredmények megmutatják, hogy a hazai szőlőültetvényekben a jól megválasztott virágos sorközvetések eredményesen alkalmazhatók a biológiai védekezés részeként. A szőlőkabóca egyedszámának visszaszorításával és tartósan alacsony szinten tartásával megakadályozható, hogy a fitoplazmás betegség járványos mértékben terjedjen az ültetvényben.

Dr. Mezőfi László projektvezető kutató arra azért felhívja a figyelmet, hogy a sorközvetés gyakorlata önmagában nem elegendő a szőlőkabóca és az általa terjesztett betegség megfékezéséhez, de egy jól beállított sorköztakaró növényzettel növelhetjük egyes ragadozó csoportok egyedszámát a szőlőtőkéken, és ennek következtében a szőlőkabóca, valamint általánosságban a szőlőleveleken táplálkozó kabócák kisebb egyedszámban lesznek jelen az ültetvényben.

A kutató szerint a virágos sorközök a talajállapotra és a talajéletre is pozitív hatást gyakorolnak, amitől a szőlőültetvények egészségesebbek és ellenállóbbak lesznek. A vetések kialakításán túl a terület heterogenitását kisebb élőhelyfoltok, erdősávok, fás területek létrehozásával még tovább lehet fokozni.

Mint az ÖMKi is írja,

sok kártevő eleve a legyengült növényeket részesíti előnyben. A szőlőkabócát kifejezetten vonzzák a sárguló levelű tőkék, illetve általánosságban a sárga szín. Az egészséges és erős tőkék viszont nehezebben fertőződnek meg a fitoplazmával, esetleges fertőzés esetén pedig sokkal jobban tolerálják a kórokozó jelenlétét, mint legyengült társaik.

Nemrégiben Szlovéniában jártunk, hogy kiderítsük, ott hogyan védekeznek a gazdák az aranyszínű sárgaság ellen, és elégedettebbek-e az állami szerepvállalással, mint a magyarok, riportunkat itt olvashatják el. A magyar gazdák végeláthatatlan küzdelmeiről Tarsoly Róbert, a Zalai Borvidék Hegyközségi Tanács elnöke, szőlész-borász beszélt lapunknak, aki azt mondta, hogy ez lehet a szőlőtermesztés Trianonja, mert nagyon jelentősen csökkenni fognak a termőterületek, ez pedig veszteség lesz az országnak, a kultúrának és az ebből élőknek is.