97 éves korában meghalt James Watson, aki 1953-ban Francis Crick oldalán megtette a modern genetikát megalapozó legfontosabb felfedezést azzal, hogy elsőként írta le a DNS kettősspirál-szerkezetét. A hírt a fia is megerősítette, a New York Timesnak azt mondta, a tudós egy Long Island-i hospice-ban halt meg.
Watsonnak elévülhetetlen érdemei vannak a biotechnológiai forradalomban és a genetika felemelkedésében. Arról, hogy pontosan hogyan jutott el Crick és Watson oda, hogy 1953. április 25-én közzétették tanulmányukat a DNS-szerkezetéről, a 70. évfordulón ebben a cikkben foglalkoztunk részletesen. Watson a korszakalkotó felfedezése után is aktív maradt, egyebek mellett az emberi genom feltérképezésére létrehozott Humángenom-projektet is vezette, és írt egy sikeres önéletrajzot is.
A munkásságát azonban beárnyékolta, hogy a kétezres években viszont egy rasszista megnyilvánulásával derékba törte a karrierjét, és bár emiatt bocsánatot kért, egy 2019-es dokumentumfilmben ismét arra utalgatott, hogy szerinte a rasszok és az intelligencia összefüggnek, és a feketék azért teljesítenek rosszabbul az IQ-teszteken, mert ez kódolva van a génjeikben. Az ugyanakkor így is egyértelmű, hogy az általa és Crick által elért eredmények hatásai máig érezhetőek, többek közt emiatt sikerült három éve teljesen feltérképezni az emberi génállományt.
