Brit és amerikai tudósok megvizsgálták, hogyan fejlődik az emberi agy, és azonosítottak öt fő korszakot. Kiderült, hogy a felnőtt szakasz 30 után kezdődik, és még 83 évesen is új érába lép át az agy, írja a The Guardian.
A Nature Communications szaklapban megjelent tanulmányhoz a kutatók négyezer, 90 év alatti ember agyi idegi kapcsolatait térképezték fel, és megfigyelték, hogyan fejlődnek az idők során. Az eredmények öt fő fordulópontot azonosítottak: nagyjából 9, 32, 66 és 83 éves korban az agy szerveződése új pályára áll.
„Ha visszatekintünk, sokan érezzük úgy, hogy az életünket különböző fázisok határozzák meg” – mondta Duncan Astle, a Cambridge Egyetem neuroinformatikusa. „Kiderült, hogy az agyunk ugyanilyen fázisokon megy keresztül.” A kutató felhívta a figyelmet: az eredmények azt mutatják, hogy az agy strukturális fejlődése nem folyamatos és egyforma ütemű, hanem néhány nagy fordulópont során zajlik le.
A gyerekkori fejlődési szakaszt a kutatók a születés és 9 éves kor között határozták meg, a serdülő korszak pedig átlagosan egészen 32 éves korig tart. Aztán a 30-as évek elején az ember agyának ideghálózata felnőttmódba kapcsol, ez tart a legtovább, több mint három évtizedig. A harmadik fordulópont 66 évesen érkezik el, ez már a korai öregedés fázisa, a késői öregedés pedig megközelítőleg 83 évesen következik be.
A kutatók az agy szerveződését 12 különböző mutató alapján számszerűsítették, többek között az ideghálózat hatékonysága, a rendszer tagoltsága, illetve az alapján, hogy az agy mennyire támaszkodik központi csomópontokra vagy inkább egy szétterjedtebb kapcsolati hálóra.
Csecsemőkortól a gyerekkoron át az agyat a hálózati konszolidáció jellemzi, amikor a baba agyában található szinapszisok, vagyis a neuronok közötti összekötő pontok száma csökken, és csak az aktívabbak maradnak fenn. A kutatás megállapította, hogy ebben az időszakban az agyi hálózat hatékonysága csökken. A szürke- és fehérállomány térfogata ugyanakkor növekedni kezd, így az agykéreg vastagsága eléri a csúcspontját, és a kérgi redőződés – vagyis az agykéreg külső felszínének jellegzetes barázdái és redői – stabilizálódik.
A második szakaszban a fehérállomány térfogata tovább növekszik, így az agy kommunikációs hálózatainak szerveződése egyre finomodik, és a kognitív képességek javulnak.
A legerősebb változás 32 éves kor körül figyelhető meg, és szerepet játszhatnak benne olyan események, mint a szülővé válás, bár ezt a kutatás nem vizsgálta külön.
A kutatók felhívták a figyelmet, hogy ez nem azt jelenti: a 30 évesek agya egy tinédzseréhez hasonló, sokkal inkább azt, hogy ugyanabban a fejlődési fázisban, mintázatban marad. Az eredmények segíthetnek a mentális problémák rizikófaktorainak feltárásában.
Ettől kezdve az agyi struktúrák a korábbi fázisokhoz képest stabilizálódnak, és intelligenciabeli és személyiségbeli plató jön létre. Az agyterületek is jobban elkülönülnek egymástól. Az utolsó két fordulópontot pedig az agyi kapcsolatok csökkenése határozza meg.
