Magyar kutatók megfejtették, miért rejtőzködnek egyes daganatok az immunrendszer elől

A daganatos megbetegedések ellen használt immunterápia valamiért nem működik ugyanolyan jól minden páciensnél, a HUN-REN Szeged Biológiai Kutatóközpont (SZBK) és a Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine (HCEMM) kutatói ennek okait keresték. A Molecular Systems Biology folyóiratban közölt tanulmányukban azt írták, hogy az immunterápia változó hatékonyságát a daganat mutációinak különböző „mintázatai” okozzák.

A magyar kutatócsoport több mint 9000 daganatos beteg genetikai adatait elemezte, és arra jutottak, hogy a fehérjéket érintő mutációk gyakran öt domináns „ujjlenyomat” (aminosavcsere-szignatúra) köré rendeződnek. Ami igazán jelentőssé teszi a kutatást, hogy megállapították:

Ezek a mintázatok nemcsak azt jelzik, hogy a mutációk milyen hatások miatt alakulhattak ki (például UV-fény vagy dohányfüst, illetve a sejten belüli másolási és javítási folyamatok hibái), hanem azt is, mennyire „látható” a daganat az immunrendszer számára.

A tanulmány szerint egyes kémiai hatások vagy DNS-javítási hibák olyan mutációkat okoznak, amelyek szinte láthatatlanok maradnak az immunrendszer számára. Más mutációs minták viszont olyan fehérjetöredékeket hoznak létre, amelyek észlelhetőbbek, és a szervezet könnyebben védekezik ellenük.

A kutatók szerint kialakulhat olyan daganat is, amelyben sok a mutáció, mégis kevés olyan „célpont” keletkezik, amelyeket az immunsejtek könnyen felismernek. Emellett az immunrendszer genetikai sajátosságai is befolyásolhatják a felismerést, így ugyanaz a daganat két emberben eltérően „látszódhat”.

A tanulmány friss eredményei a jövőben segíthetnek pontosabban megjósolni, hogy mely betegeknek lesz hatásos az immunterápia, és a személyre szabott rákgyógyítás számára is hasznos lehet. Emellett a felesleges kezelések mellékhatásait is könnyebb elkerülni, ha könnyebb megtalálni az egyes betegek számára szükséges terápiát.