A Főkertnek 15-20 évre visszamenőleg nagyon részletes adatai vannak a saját faállományáról, és ezt a Magyarországon egyedülálló adathalmazt elemezve derült ki, hogy az idős fák 35 százalékát elveszíthetjük a következő tíz évben – ezzel a drámai adattal kezdte előadását Dezsényi Péter, a BKM Főkert divízió-főigazgatója a Magyar Kertépítők Országos Szövetségének egri konferenciáján.
A Főkert saját fenntartásban 110 ezer sorfát és parkokban álló fát gondoz, ezek 25,8 millió köbméter lombtérfogatot tesznek ki. Dezsényi Péter szerint hivatalos faértékszámítással ezek értéke körülbelül 100 milliárd forint, ha pedig amerikai metódussal számoljuk az elméleti gazdasági értéküket, vagyis az ökoszisztéma-szolgáltatásukat (hőmérséklet-csökkentés, párologtatás, levegőtisztaság stb.), akkor az 7,5 milliárd forint évente.
A főigazgató az előadáson bemutatott egy grafikont, amin az látszott, hogy a 110 ezres faállományból az 50-60 éves korosztály mindössze tízezer, a 60-70 éves korosztály pedig ötezer példányban képviselteti magát. Mint mondta, „kiegyensúlyozott faállomány-gazdálkodásnál az életkoreloszlásnak körülbelül egyenletesnek kellene lennie, ehelyett évtizedek óta csökken a faállomány átlagéletkora, nagyobb részt a klímaváltozás, kisebb részt a beépítettség drasztikus növekedése miatt.”
A Főkertnek valamennyi hozzá tartozó fáról van részletes egészségi állapotot mutató adatlapja a fanyilvántartási rendszerben, ennek alapján jelenleg nagyjából 25 év a faállomány átlagéletkora, miközben a fák 30-40 éves korukra érik el teljes fejlettségüket, és akkor nyújtják a maximális ökoszisztéma-szolgáltatást. „Ehhez képest ez a 25 éves kor nagyon alacsony, és az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent. A 2022-es aszály után pedig bedurvult a klímaváltozás, és sokkal rosszabb lett a helyzet” – mondta Dezsényi Péter.
A faállomány egészségi állapotát mutató, ötfokozatú skálán (amin az 1 az azonnal lecserélendő, az 5 a teljesen egészséges fa) 3-ason állt a mutató már 2022-ben is, de az utána eltelt két év alatt újabb 0,5 jegyet romlott, jelenleg 2,5-ön áll, ami gyorsan romló trendet jelez. A főigazgató szerint ezekből az adatokból az a drámai végkövetkeztetés vonható le, hogy „a következő 10 évben a Főkert fáinak akár 35 százalékát valószínűleg le kell cserélni”.
Ez azt jelenti, hogy a 110 ezres állományból 38,5 ezer, zömében idős fát – tehát több mint a fák harmadát – elveszíthetjük.
Dezsényi Péter szerint Budapesten egymillió közterületi fa van, többségük önkormányzati fenntartásban. Az egri konferencia előadásán felelevenítette a Telex cikkét a kőbányai önkormányzat fenntartásában működő Óhegy parkról, ahol minden negyedik fát ki kell vágni a következő öt évben, többségüket különféle betegségek, sérülések és kiszáradás miatt.
„Valószínűleg többé-kevésbé ez a helyzet a többi kerületnél is, ahogy az egész országban ez a trend vár ránk valamennyi közterületen a következő egy évtizedben. Sőt délen, például Szegeden, még ennél is rosszabb lehet a helyzet.” Mint mondta, „olyan helyen élünk, ahol a klímaváltozás Európán belül is az egyik legerősebb és leggyorsabb, és nem tudjuk, hogy milyen léptékben, hogyan fog változni. Most van egy sebessége és iránya, de ki tudja, hogy mi lesz tíz év múlva.”
A Főkert főigazgatója szerint az egészségromlás azonban nemcsak az idősebb fákat érinti, hanem a fiatal, 5–15 éves fák 5-7 százalékát is. Ha valóban cserélni kell majd a Főkert fáinak harmadát 2035-ig, akkor az jelentős hatással lehet a városra:
- egy időre eltűnik a kiemelt fasorok és parkok lombkoronatömegének akár 35-40 százaléka;
- ennyivel csökken a fák által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatás is.
Dezsényi Péter szerint ezen a helyzeten rövid távon nem segít az sem, hogy egyre több fiatal fát ültetnek el a fővárosban. Ugyanis már most is az a helyzet, hogy „a 25 évesnél idősebb és a 25 évesnél fiatalabb fák darabszáma majdnem egyforma, miközben a lombkoronatömeg 97 százalékát, tehát az ökoszisztéma-szolgáltatás majdnem egészét az idős fák adják”.
„Ez a diagram mutatja meg a legjobban a laikusok számára is érthetően, hogy amikor faállomány-gazdálkodásról beszélünk, akkor a cél mindig az, hogy egy magas átlagéletkorú, nagy lombkoronatömegű faállományt tudjunk megőrizni Budapesten, miközben a klímaváltozás pont ez ellen dolgozik, és pont ezeket az ökoszisztéma-szolgáltatásban erős, idős fákat fogjuk részben elveszíteni a következő tíz évben. Egyszerűen szembe kell néznünk azzal, hogy ez az átmeneti veszteség elkerülhetetlennek tűnik” – mondta a Főkert vezetője.
Mindezek miatt most arra fókuszálnak a Főkertnél, hogy elkezdjék újraépíteni a faállományt, és egy hosszú életciklusú, magas ökoszisztéma-szolgáltatásra képes, új faállomány alakuljon ki Budapesten. Ennek érdekében hirdették meg az egri konferencián az új fővárosi faültetési protokollt, aminek röviden az a lényege, hogy már az idén tavasztól, ahol csak lehetséges, lényegesen nagyobb ültetőgödrökben, vízmegtartó közegben (úgynevezett szerkezeti talajban), kisebb fák ültetése irányába fognak elmozdulni, amiknek sokkal nagyobb az esélyük arra, hogy adaptálódjanak az új körülményekhez, és megeredjenek.
A fiatal fáknak azonban nemcsak az ültetési technológiájuk, hanem az utógondozásuk is fontos, ezért a főigazgató szerint az egész életciklusukon át tartó fenntartásuk is kulcsfontosságú lesz. „Ahogy az is, hogy milyen fákkal váltsuk ki azokat, amiket a klímaváltozás miatt ki kell vágni vagy a betegségek terjedésének megállítása érdekében le kell cserélni.
Ez egy korszakváltás, amikor a klímaváltozás miatt minden folyamatot meg kell vizsgálnunk és át kell alakítanunk.”
A Főkertnél ezért azt a célt határozták meg, hogy 2028-ig teljesen megújítják a zöldfelület-fenntartási technológiát, és erről új kézikönyvet adjanak ki. Ez a technológiaváltás teszi lehetővé, hogy magas biológiai aktivitású, klímareziliens zöldfelületet tudjanak nyújtani a városlakóknak, az utánunk jövő generációnak. „Lehet, hogy ez távolinak tűnik, de a faállomány újjáépítése még ennél is hosszabb ideig fog tartani, csak 18-20 év múlva hoz majd látványos eredményt” – vonta meg a valószínűsíthető mérleget a főigazgató.
