Még a koronavírus-járványt sem hevertük ki, máris másik veszélyes vírustól hangos a közbeszéd: az Argentínából a Zöld-foki szigetekre utazó Hondius óceánjáró hajó fedélzetén hantavírus terjed, amibe eddig hárman belehaltak, és legalább nyolcan igazoltan megfertőződtek. Nem véletlen, hogy sokaknak a Covid-19 első napjai jutnak erről eszükbe, de valójában a hantavírus teljesen más, mint a SARS-CoV-2, és szakértők szerint nagyon valószínűtlen, hogy globális kockázatot jelentene.
A hantavírusnak több mint negyven törzsét ismerjük, ezek alapvetően két kategóriára oszthatók: az óvilágira és az újvilágira. Az óvilági hantavírusok terjednek Európában és Ázsiában, és főként veseelégtelenséget és vérzéses lázat okoznak, az újvilági vírusok pedig az amerikai kontinensen fertőznek, és súlyos légúti problémákat okozhatnak.
Utóbbi történt a Hondiuson is: az első bizonyítottan fertőzött utas, egy hetvenéves holland férfi április 6-án lett rosszul, és lázra, fejfájásra és hasmenésre panaszkodott. Öt nappal később halt meg a hajó fedélzetén, légzőszervi nehézségek miatt. A hajó ekkor az Atlanti-óceán déli részének közepén volt, és még több mint két hetet hajózott, mire április 24-én elérte a Szent Ilona-szigetet, ahol a holttestet le tudták szállítani a hajóról. A felesége aznap meghalt a johannesburgi kórházban, május 2-án pedig egy német utas vesztette életét a hajón. Azóta kiderült, hogy Svájcban is van egy beteg, aki a hajón tartózkodott, és Franciaországban is találtak már hantavírus-fertőzött embert, aki viszont csak annyit érintkezett a hajó utasaival, hogy egyikükkel egy repülőgépen utazott. A Hondiuson jelenleg 62 embert tartanak karanténban, megfigyelés alatt.
Az idős férfi betegségének lefolyása jellemző az újvilági hantavírusok okozta fertőzésre: általában láz, emésztési tünetek jelentkeznek először, a beteg állapota pedig gyorsan rosszabbodik, annak ellenére, hogy a lappangási idő akár többhetes is lehet. A fertőzés végül tüdőgyulladáshoz, tüdőödémához és a keringési rendszer összeomlásához vezethet. Az óvilági hantavírusok lényegesen más lefolyású betegséget okoznak, és alacsonyabb a halálozási rátájuk is: 1–15 százalék közé teszik a szakemberek, míg az újvilági törzseké 40–50 százalékos is lehet. Az, hogy az elkapott fertőzés mennyire halálos, mindig az adott vírustörzsön múlik.
A hantavírus-fertőzés nem gyakori, de nem is kifejezetten ritka: évente 10–100 ezer ember fertőződik meg, többségük Európában és Ázsiában. Az amerikai kontinensen 150–300 esetet tartanak számon évente, a legtöbb megbetegedés Argentínában, Brazíliában, Chilében és Bolíviában történik. A betegség ellen nincs oltás, és nincs gyógyszer sem, az orvosok a tüneteket tudják kezelni.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint a járvány kitörésének kockázata globálisan alacsony, ennek pedig az az oka, hogy a hantavírusnak mindössze egyetlen törzse terjed emberről emberre, és az is – mint ahogy a többi hantavírus – nagyon alacsony hatékonysággal terjed, a koronavírusokkal ellentétben nagyon közeli kontaktus kell ahhoz, hogy valaki át tudja adni valaki másnak. „Ez egy elég diverz víruscsoport, többféle állatban jelen van. Leginkább rágcsáló eredetű hantavírusokkal találkozunk, jelenlegi ismereteink szerint ezeket kaphatják el emberek is” – mondta a Telexnek Kemenesi Gábor virológus, a pécsi Nemzeti Virológiai Laboratórium igazgatója. Az emberi szervezetbe a vírus általában a fertőzött rágcsálók vizeletével, ürülékével, esetleg nyálával kerül. A leggyakoribb fertőzési útvonal az, ha az ilyen üledékeket valaki felzavarja például takarítással, és a vírus a levegőbe kerülve bejut a szervezetbe, de akár fertőzött étellel vagy a rágcsálók nyálával is bejuthat.
A hantavírus egyetlen, emberről emberre terjedő törzse az andoki törzs – és ez az, amit most a Hondius utasainak szervezetében felfedeztek. „Nem is meglepő, hogy ezt találták, mert ez az egyetlen olyan hantavírus, aminél már írtak le valószínűsíthetően emberről emberre terjedést. Még vizsgálják járványügyi szakemberek, hogy pontosan mi történhetett, de mivel több megbetegedés van, nagyon valószínű, hogy tényleg emberről emberre terjedhetett a hajón – mondta Kemenesi Gábor. – A járványügyi dolgozók ilyenkor a hajón felületekről vesznek mintát, vérmintákat vizsgálnak, lehetséges forrásokat kutatnak, és bár ez egy szomorú történet, tudományos szempontból arra hasznos lehet, hogy jobban megértsük ezt a vírust és az emberről emberre terjedés kritériumait.”
Az andoki hantavírusról ugyanis egyelőre nem tudni sok mindent: mivel nagyon kevés olyan esetet írtak le tudományosan, amikor emberről emberre terjedt, azt sem tudni, hogy jelen esetben mi lehet az R-száma, vagyis az a szám, ahány embert egy fertőzött képes megfertőzni. Ez a törzs a felelős a legtöbb argentínai, chilei és uruguayi megbetegedésért, de továbbra is nyitott kérdés, hogyan tud emberek között terjedni. Egy kutatás szerint előfordulhat, hogy a vírustörzs ellenáll az emberi nyálban található vírusellenes összetevőknek, amik más törzseket még a továbbterjedés előtt semlegesítenek. Nem tudni egyelőre azt sem, hogy az andoki hantavírus mutálódhatott-e úgy, hogy kicsit hatékonyabb legyen az emberek közötti átadás.
„Az, ha valakit megfertőz, mondjuk, a Dobrava–Belgrád hantavírus vagy a Puumala hantavírus, amik itthon is jelen vannak, nem jelenti azt, hogy a vírus evolúciós szempontból annyira hozzánk szokott, hogy megfelelő mennyiségben szaporodni tudjon a szervezetben. Egy vírus akkor tud jól emberről emberre ugrani, ha megfelelő mennyiségben meg tud jelenni a nyálkahártyán, ahonnan aztán tüsszögéssel, köhögéssel, esetleg más tünetekkel át tudjuk adni. Vagy olyan tüneteket okoz, amelyek más módon segíthetik a terjedést, ilyen lehet a hányás vagy a hasmenés is. Jó kérdés, hogy az andoki hantavírusnál ez történt-e. A szakirodalomban is kevés adat van erről. Ha a mostani eseteket kivizsgálták, többet fogunk tudni, most még korai találgatni” – mondta Kemenesi Gábor.
A hantavírus Magyarországon sem ismeretlen, értelemszerűen itthon az andoki törzs nem terjed, az óvilági fajták vannak jelen. „Ezek nem olyan vírusok, mint ami most a hajón fertőz, de annak rokonvírusai. Ezeket erdei rágcsálók terjesztik, ezért főleg azok szokták elkapni őket, akik erdő közelében vagy a városok zöldebb területein laknak” – mondta Kemenesi. Megjegyezte azt is, hogy bár itthon a fertőzés sokszor tünetmentes vagy enyhe tünetekkel jár, érdemes megfelelő védőfelszerelésben (porszűrésre alkalmas maszkban) söpörni például a fészert a nyári munkák megkezdésénél.
A virológus is kijelentette, hogy egyelőre úgy tűnik, nem kell globális járványtól tartani, de azt is megerősítette: az ilyen óceánjáró hajók betegségek szempontjából általában is kockázatos helyek, igazi úszó víruslaborok.
A Hondius egyébként a Kanári-szigeteken kötött volna ki a járványkitörés után, de Fernando Clavijo elnök nem engedte a dokkolást. „Szerintem ez a nemzetközi járványkezelés csődje. Tudjuk, hogy milyen vírussal van dolgunk, és azt is, hogy nem egy nagy járványt okozni képes vírusról van szó, viszont súlyos megbetegedéssel járhat. Ha megfelelő, modern védőfelszereléssel, biztonságos közegben köt ki a hajó, nem fog kitörni járvány a Kanári-szigeteken. Szakértőként innen a távolból figyelve elég csalódott vagyok, hogy az országok ennyire nem tudnak együttműködni, és ha ennél súlyosabb helyzet áll elő a világban, nem tudom, mit lehet majd várni az együttműködés terén” – mondta Kemenesi Gábor.
