A bukaresti főpolgármester-választás valójában arról a politikai szkanderről szólt, amelyet Ilie Bolojan miniszterelnök és az őt gyakran bíráló államfő, Nicușor Dan vív egymással hónapok óta. Végül a liberális jelölt, vagyis Bolojan embere, Ciprian Ciucu húzta be a győzelmet – igaz, olyan alacsony részvétel mellett, ami világosan mutatja, hogy a 2024-es maratoni választási év és az idei elnökválasztás után a bukarestiek többsége már köszönte szépen, de nem kért még egy kör demokráciát. Közben a szociáldemokraták és a szélsőséges AUR is végig ott voltak az esélyesek között, és egy ideig úgy tűnt, akár sikerülhet is nagyot alakítaniuk.
Bukarestnek vasárnap új főpolgármestert kellett választania, miután a tavasszal államelnökké választott Nicușor Dan üresen hagyta a széket, miután májusban legyőzte George Simiont az elnökválasztás második fordulójában. Nem ő az első, aki innen jut a Cotroceni-palotába. Traian Băsescu is a főpolgármesteri széket cserélte annak idején az elnökire, Klaus Iohannis pedig Nagyszeben polgármestere volt, mielőtt országos szereplővé vált.
A liberális Ciprian Ciucu volt az, aki végül behúzta a főpolgármester-választást, közel 15 pontos előnnyel végzett az első helyen. Azt viszont kevesen látták jönni, hogy a második helyre az AUR által tolt Anca Alexandrescu fut be, lekörözve a szociáldemokraták jelöltjét, Daniel Băluță 4. kerületi polgármestert, és messze maga mögé utasítva az államelnök által is támogatott jelöltet, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) által versenybe küldött Cătălin Drulá. A különbség a második és harmadik hely között alig egy százalék, viszont elég komoly üzenete van annak, hogy a fővárosban a szélsőjobb lekörözte Románia mindeddig legerősebbnek számító politikai alakulatát. Jó hír azonban, hogy bár az AUR erősödött, a fiatalok körében a legnépszerűbbnek a SENS bizonyult, az a tavalyelőtt alakult baloldali formáció, amely a lakhatási gondoktól, a környezetvédelemig és nők elleni erőszak témájáig nagyon sok fontos problémát felkarolt.
De vissza a számokhoz: ami igazán meghatározta a napot, az a pangás volt. A részvétel mindössze 32,7 százalékig kúszott fel, összesen 589 ezer bukaresti szavazott. A hivatalos számlálás lezárultával így alakult a főpolgármester-választás végeredménye:
- Ciprian Ciucu (PNL) – 211 562 szavazat – 36,16%
- Anca Alexandrescu (AUR) – 128 405 szavazat – 21,94%
- Daniel Băluță (PSD) – 120 001 szavazat – 20,51%
- Cătălin Drulă (USR) – 81 310 szavazat – 13,90%
- Ana Ciceală (SENS) – 34 239 szavazat – 5,85%
Összehasonlításképp: a korábbi főpolgármester, Nicușor Dan 2024-ben több mint 352 ezer szavazattal nyert. Ciucu most 211 ezerrel lesz főpolgármester. Ez azt jelenti, hogy a főváros 1,8 millió választásra jogosult lakójából kevesebb mint 12 százalék voksolt rá.
Ciprian Ciucu maga sem próbálja diadalként eladni az eredményt
Az újonnan megválasztott polgármester már az exit pollok után elmondta, hogy ez a szavazatszám nem ad elég legitimációt, és most neki kell bizonyítania, hogy méltó a feladatra. Mivel Ciucu valójában saját erejéből jutott idáig, meg is fogja próbálni ezt. A 6. kerületben, ahol eddig polgármester volt, letarolta a mezőnyt, és ezzel a lendülettel tudott fővárosi szinten is előnyt szerezni. A szavazói sokkal inkább az adminisztratív teljesítményét díjazták, mintsem a PNL logóját. Több elemző szerint is ezzel magyarázható, hogyan tudott ennyire stabilan vezetni még úgy is, hogy országosan korántsem áll fényesen a PNL.
A munka, ami a főpolgármesterre vár, nem kicsi. Bukarest közműszámlája például már most vészjósló: a hőszolgáltatást működtető Termoenergetica 1,4 milliárd lejes adósságot görget maga előtt, és mindezt még a tél előtt jelentették be. A hővezetékek szivárognak, a rendszer folyamatos toldozásra szorul, és minden téli szezonban ott a kérdés: bírja-e a nyomást.
A közlekedés sem jobb. A nagyberuházások egy részénél évek óta alig történik valami, más projekteket újra kell tervezni, mert rég elvesztették a kapcsolatot a valósággal. Az uniós források behívása lassú, az adminisztráció gyakran túlterhelt és széttöredezett. A fővárosi büdzsét pedig már most úgy kell összekapni, hogy a következő évben ne csak a lyukakat tömködjék, hanem valamiféle jövőkép is megjelenjen.
Ciucu tisztában van vele, hogy ezek nem azok a problémák, amelyeket egy új polgármester szeretne első munkanapjára kapni, és nem is titkolja a helyzet súlyát. Nyíltan beszélt arról, hogy innen csak akkor lehet előre menni, ha működik a kommunikáció az államfővel, a kormánnyal és a fővárosi tanáccsal egyaránt. Az is sokat elmond róla, hogy első nyilatkozataiban máris megemlítette a partnerségek fontosságát: jó munkakapcsolatot akar Nicușor Dannal, számít a Bolojan-kormány segítségére, és azt is hozzátette, hogy a PSD-nek nem ártana visszafognia az akadékoskodó kritikáit, már csak azért is, mert ők is kormányon vannak, nem ellenzékben.
Közben az USR felé is üzent, hogy szeretné őket közelebb hozni, ahogy a 6. kerületben ez már működik, és bízik benne, hogy a fővárosi tanácsban is működhet. Ez a fajta középre húzás nem véletlen: Ciucu pontosan érzi, hogy nem engedheti meg magának, hogy egy megosztott várost tovább tépjenek a pártos frontvonalak.
Mit üzen a második hely?
Az AUR hiába tolta csúcsra a populista, nacionalista retorikát, Bukarest továbbra sem az a terep, ahol ilyen hangon könnyen választást lehet nyerni. Anca Alexandrescu, akit Simionék támogattak valóban nagyot ugrott előre a kampány során, de a második hely mögött jóval kevesebb erő van, mint amennyit a százalék első ránézésre sugall: a főváros 1,8 millió szavazásra jogosult polgárából mindössze 128 ezren mentek el, hogy rányomják a pecsétet.
Arról már írtunk, hogy Alexandrescu éveken át televíziós arcként, majd politikai kommunikátoraként építette fel magát, a szélsőjobb egyik legkeményebb hangja lett, a szuveranista üzenetek állandó közvetítője. Ráadásul számított arra is, hogy Călin Georgescu – akit tavaly, még az érvénytelenített elnökválasztások után is látványosan futtatott a saját műsoraiban – nyíltan mellé áll majd. Csakhogy Georgescu és George Simion kapcsolata hónapok óta messze nem felhőtlen, így a támogatás elmaradt, és ez érezhetően gyengítette Alexandrescu lendületét.
Az is árulkodó, hogy még a saját narratíváját hónapok óta építő AUR sem tudta mozgósítani a szélesebb tábort. Hiába beszéltek a nap folyamán az „emberek elfordulásáról a rendszer igazságtalanságai miatt”, a fővárosi választók nagy része egyszerűen nem rezonált a felkínált magyarázatra. Alexandrescu azonban nem úgy reagált, mint aki csalódott. A választási éjszakán kifejezetten azt üzente: „ez csak a kezdet”, és a szuverenista irányvonalat még erősebben fogja tovább vinni.
A választási eredmény kihirdetésekor aztán jött az a kép, amely többet mondott minden elemzésnél: Simion demonstratívan a mikrofon elé állt, mellette pedig a frissen megválasztott első alelnök, Dungaciu terpeszkedett, és Anca Alexandrescu csak mögöttük kapott helyet, félig-meddig takarásban, háttérbe szorítva. Simion ezzel is azt jelezte, hogy továbbra is ő a főnök, az AUR nélküle nem értelmezhető. Ennek nyomatékot is adott, amikor – minden konkrét kérdés nélkül, saját magától – reagált az utóbbi hetek találgatásaira az AUR belső feszültségeiről, amelyek arról szóltak, hogy Alexandrescu túlságosan megerősödött ebben a kampányban. „Öt éve mondják, hogy elveszik tőlem a pártot. Nem fog megtörténni.” A mondat egyértelmű üzenet volt a saját tábornak: Alexandrescu fontos arc, de a kontroll Simionnál marad.
A nagy veszetesek a szociáldemokraták és a progresszív USR, a SENS fontos lépést tett előre
A PSD háza táján látványos a kármentésbe fogtak. A nemrég megválasztott pártelnök, Sorin Grindeanu igyekszik úgy beállítani a harmadik helyet, mint valami félvállról vehető epizódot, mondván, hogy országosan 14 időközi választásból 12-t megnyertek. Csakhogy Bukarestet nem lehet a többi kisebb-nagyobb önkormányzat közé számítani, nem „még egy település”, hanem az a pozíció, ami már két államelnököt adott Romániának. Igaz ugyan, hogy az államelnöki választásokon csúfosan megbukott expártelnököt most nagy csinnadrattával megválasztották Buzău megye tanácselnökének, de ez édeskevés a főpolgármesteri tisztséghez képest. A harmadik helyen végző 4. kerületi polgármester, Băluță marad ugyan a fővárosi szervezet élén, de a vereség feszültséget hoz a pártba – főként azért, mert az ő személyes terhei (a vagyonosodási ügyek, a kommunikációs melléfogások) a kampány végén már súlyosan visszahúzták a PSD-t. Ez a 20 százalék alatti eredmény ráadásul azt mutatja: a párt saját törzsbázisa sem mozgósítható automatikusan, ha a jelölt nem hiteles.
Ami Cătălin Drulát illeti, ő igyekszik pozitívan keretezni a negyedik helyet, de a valóság nem túl kegyes. Drulă a 2024-es eredményekhez képest látványosan gyengébben szerepelt. Drulă esetében azt is érdemes kimondani, amit sokan csak félhangosan jegyeztek meg a nap folyamán: az USR jelöltje jelentős számú szavazót veszített el a pragmatikus választók közül, akik látták, hogy Ciucu az egyetlen reális esélyes Băluță ellen. A hasznos szavazás logikája már a kampány utolsó napjaiban is érződött, és a végeredmény ezt visszaigazolta: Drulă bázisa megfogyatkozott, mert sokan úgy érezték, nem engedhetik meg maguknak, hogy egy esélytelen jelöltre adják a voksukat. Ez az USR számára komoly jelzés: a párt már nem automatikusan a nagyvárosi protestszavazat első számú befogadója, és Bukarestben különösen látszik, mennyire nehezen talál ma kapaszkodókat.
Drulă ajánlata Ciucu felé – hogy együttműködnek a főváros nagy projektjeiben – diplomatikus gesztus, de mögötte ott van az a felismerés is, hogy az USR-nek most szüksége van láthatóságra és relevanciára, különben lecsúszik a város politikai térképéről.
És ott van Ana Ciceală, akinek a 6 százalék körüli eredménye nem áttörés, de nem is kudarc. A SENS egy kicsi, új baloldali formáció, amely számára ez a kampány a bemutatkozásról szólt. Ciceală ügyesen használta ki a figyelmet, és nem véletlen, hogy a nap végén azt hangsúlyozta: egy olyan politikai világban kapott lehetőséget, amely szerinte még mindig „a múlt század gondolkodásában ragadt”.
Hogyan rajzolódik át a hatalom térképe
A PNL kétségtelenül erősödött, az elemzők már az első exit poll után rámutattak, hogy Ciucu győzelme stabilizálja Bolojant, új lendületet ad a pártnak, és visszahozza azt az érzetet, hogy képesek nagyvárosi választást nyerni. De ez nem jelenti azt, hogy a kormányzati egyensúly felborult volna. A Spotmedia arról ír, hogy a PSD továbbra is ki fogja használni, hogy a mérleg nyelve, egyszerre nélkülözhetetlen és rendkívül destruktív szereplő. Bár vesztettek a fővárosban, a parlamenti aritmetika miatt minden nagy döntésnél ők diktálják a feltételeket, és semmi sem utal arra, hogy ettől a pozíciótól a közeljövőben megválnának.
Ami pedig a Dan–Bolojan viszonyt illeti: a két erős szereplő már az első közös hónapokban megmutatta, hogy nem ugyanazt a súlypontot keresik. Nicușor Dan láthatóan szerette volna továbbvinni azt a városkoncepciót, amelyet a 2024-es kampányban épített fel: szigorú, átlátható urbanisztikai szabályozást, a magánérdekek visszaszorítását, és egyfajta technokrata tisztaságot. Drulă támogatása is ezt jelezte: az USR-s elképzeléseket tartotta közelebbinek ahhoz a Bukaresthez, amelyben ő hisz.
Csakhogy a választók mást üzentek. A Ciucu–Bolojan tengely most látványosan megerősödött, és ez óhatatlanul gyengíti Dan hatalmi pozícióját, akárhogy is igyekszik elkerülni annak látszatát. Kiderül majd, hogy képes-e együtt dolgozni egy olyan főpolgármesterrel, akit nem ő akart, és egy olyan kormányfővel, aki politikai értelemben most pillanatnyilag erősebb nála. Ha a háromszög nem talál működő ritmust, Bukarest bedarálódhat a hatalmi huzavonákba; ha igen, a város végre előreléphet, de erre most még senki nem merne nagy tételben fogadni.
