Komplett logisztikával gyűjti az erdélyi levélszavazatokat az RMDSZ, a cél, hogy minél több jusson a Fideszhez

„Mindenkit arra biztatok, hogy szavazzon, és vigyázzon, hogy ne hibázzon… És ha azt kérdezik, hogy én kire szavazok, egyértelmű, hogy én a Fidesz–KDNP listájára fogok szavazni” – az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor mondta ezt házi sajtója, a Maszol podcastjában, ahol a gondos vágó arra is figyelt, hogy a műsor elejére kiemelt gondolat is ez legyen, nehogy a 30 perces beszélgetés üzenete ne jusson el azokhoz, akik csak épp belekattintanak a videóba. Kelemen üzenete szimptomatikus, az RMDSZ úgy kampányol a Fidesznek, és úgy teszi-veszi, küldi Budapestre a levélszavazatokat, mintha nem lenne holnap. Nincs egységes, átlátható rendszer: megyéről megyére, településről településre az RMDSZ helyi vezetőinek találékonyságán múlik, hogyan szervezik meg a szavazatok begyűjtését, ezért egymás mellett jelennek meg a legkülönfélébb megoldások. Ami viszont közös bennük, és nem is nagyon titkolják, az a cél, hogy a 311 ezer regisztrált erdélyi választó levélszavazatának minél nagyobb része a Fideszre menjen.

Házhoz menő RMDSZ-szolgáltatás: jönnek, kitöltik, és már viszik is a szavazatot

Miután lezárult a levélszavazásra a regisztráció, amelyet még az Eurotrans Alapítvány felügyelt és népszerűsített, és megindultak Erdélybe a szavazási csomagok, az RMDSZ gyakorlatilag átvette az irányítást. A párt alapítványa másodrangú szereplővé vált, és az RMDSZ kezdett el közvetlenül és intenzíven kommunikálni a választókkal. Már az első napon kihozták a Bölöni László-s kisfilmet arról, hogyan kell szavazni, majd gyűjtőpontokat nyitottak, konténereket állítottak fel, és „önkénteseket” küldenek ki a terepre, hogy egyetlen szavazat se vesszen kárba.

Azzal az indokkal, hogy a négy évvel ezelőtti országgyűlési választáson 50 ezer levélszavazatot nyilvánítottak érvénytelennek a helytelen kitöltés miatt, az RMDSZ nagyszabású kampányt indított, és minden szavazatért lehajol. Hivatalosan „segítségnyújtásról” beszélnek a megszólaló politikusok, a gyakorlatban viszont egy erősen irányított hálózat rajzolódik ki, amely nemcsak eligazít, hanem kézben is tartja a szavazás teljes útját a kitöltéstől a leadásig.

Egy olvasónk konkrét figyelmeztetéssel fordult hozzánk: állítása szerint több erdélyi településen már a szavazási csomagok megérkezésekor elindul a szervezett „rásegítés”, RMDSZ-hez köthető helyi emberek házról házra járnak, és felajánlják, hogy segítenek a papírok kitöltésében. A beszámoló szerint ez nem merül ki abban, hogy elmagyarázzák a lépéseket, hanem jelen vannak a teljes folyamatnál, irányítják, mire kell figyelni, a kitöltés után pedig a borítékot is azonnal átveszik, hogy majd ők továbbítják. Az elmúlt napokban közzétett RMDSZ-es posztok és a hivatalosan is felvállalt mozgósítási gyakorlat alapján ilyen típusú „segítségnyújtással” fedi le az RMDSZ teljes Erdélyt.

Vegyük például Pintér Zsoltot, a szórványnak számító Máramarosban működő RMDSZ-elnököt, aki arról posztolt, hogy Nagybányán templomból kijövő embereknek osztottak ki anyagokat, köztük a magyarországi levélszavazással kapcsolatos tájékoztatókat – ezek között pedig ott volt az a nyomtatvány is, amelyet Nacsa Lőrinc, a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselőjének irányítása alatt állítottak össze, és amely lényegében a magyar kormány elmúlt másfél évtizedes erdélyi „eredményeit” sorolja.

Pintér egy másik bejegyzésben már arról számol be, hogy „családlátogatásokat” folytattak a távoli Borsabányán és Borsafüreden, ahol a beszélgetések fő témái között ott voltak a gyerekek, az unokák és a magyarországi levélszavazatok is. Ez a fajta intenzív nyomulás, ami nehezen írható le csak technikai segítségként, nem csak Pintérnél látszik: tulajdonképpen bármelyik RMDSZ-es politikusnál felbukkan egy poszt, egy kisvideó, egy kampányszöveg. Szervezett, személyes kapcsolatokon keresztül működtetett kampány rajzolódik ki, ahol a választópolgárnak nem igazán marad más lehetősége, mint leszavazni, és odaadni a borítékot, amiért már kopognak is az ajtón.

Az örvéndi kultúrházban szavazatkitöltős délutánt szerveznek

A Nagyváradtól 35 kilométerre fekvő, Bihar megyei Alsólugas községhez tartozó Örvénden a választási segítségnyújtás olyan formáját választották, amely több olvasónkban is komoly aggodalmat keltett. A helyi közösségi oldalon megjelent felhívás ugyanis nyíltan arra buzdította a választókat: ne töltsék ki otthon a levélszavazatukat, hanem vigyék be a helyi kultúrházba, ahol „segítenek” nekik, majd a voksokat „egybegyűjtik, és átviszik Magyarországra”.

Olvasónk levelében azt jelezte, hogy aggódik az ilyen szervezések miatt, mert a módszer nemcsak a választási törvényt sértheti, de ismerve a helyi viszonyokat, a „segítség” könnyen politikai befolyásolássá és a szavazatok ellenőrzésévé alakulhat.

Amikor telefonon és üzenetben szembesítettük a helyzet visszásságaival Sorbán Levente polgármestert, a beszélgetés egészen szürreális fordulatot vett. A településvezető ugyanis közölte: a szavazatgyűjtést „négy magánszemély” szervezi, akik bérleti díj fejében vették ki a községi kultúrházat. Arra a kérdésünkre, hogy polgármesterként nem tartja-e aggályosnak, hogy ellenőrizetlen csatornákon, magánautókban, hivatalos felhatalmazás nélküli, ismeretlen emberek kezében vándoroljanak a voksok a határon túlra, Sorbán érdemi választ nem adott.

Miközben a bejegyzést közzétevő oldal papíron független, tartalma szinte kizárólag az önkormányzat sikereit népszerűsíti, és éles stílusban védi meg a településvezetést a kritikáktól, most mégis magánakcióként mozgósít, a felelősség pedig az utolsó pillanatban egyszerűen elpárolog. A polgármester szerint a bizalomra építenek, és a posta lassúsága indokolja a magánakciót, ám ez jogi szempontból is több sebből vérzik. Ki garantálja a választás titkosságát egy csoportos kitöltésnél? Kihez fordulhat a választópolgár, ha a borítékja „elveszik” a magánautóban? Kik azok az ismeretlen, a polgármester által meg nem nevezett magánszemélyek, akik ezzel foglalkoznak? Ki hatalmazta fel őket arra, hogy az örvéndiek szavazatait begyűjtsék? „Mi, sem mint polgármesteri hivatal, sem mint RMDSZ természetesen semmilyen felelősséget nem vállalunk” – mondta a polgármester.

Háromszéken már szavazóirodákat működtetnek

A múlt heti sajtótájékoztatón, ahol Tamás Sándor megyei elnök és a háromszéki városok polgármesterei sorakoztak fel, egyértelművé tették, milyen léptékben gondolkodnak: több száz önkéntest mozgósítottak, irodahálózatot működtetnek, és gyakorlatilag minden településen megteremtik a leadás feltételeit – ha kell, helyben, ha kell, úgy, hogy elmennek a szavazatért.

Ez a fajta szervezettség kétségtelenül hatékony, de közben azt is jelzi, hogy a rendszer már messze túlmutat azon, hogy valaki segítséget kérjen a kitöltéshez vagy a leadáshoz. Itt egy olyan, minden lépést lefedő infrastruktúra áll fel, amely a szavazás útját a választótól a leadásig végigkíséri

A hivatalos kommunikáció szerint ez technikai segítség lenne, mert a levélszavazás bonyolultabb, mint a romániai rendszer, oda kell figyelni a borítékokra, a ragasztásra, az azonosító nyilatkozatra. Csakhogy ugyanott azt is elmondták: a posta lassú, ezért inkább az RMDSZ-en keresztül érdemes leadni a szavazatot. Vagyis nem egyszerűen segítenek eligazodni, hanem kifejezetten arra terelik a választókat, hogy adják át nekik a borítékot.

Az összegyűlt háromszéki RMDSZ-esek nem hagyták ki annak a lehetőségét sem, hogy kimondják, ők a Fideszre szavaznak, és azt is, hogy szerintük „nem kérdés”, merre kell húzni az ikszet. Előhúzták a nemzetpolitikai kártyát, a magyar kormány intézkedéseit, az oktatási támogatásokat, a közös programokat és a határon átívelő egységet – mind olyan érveket, amelyekkel a választást lényegében lojalitási kérdéssé teszik.

A sajtótájékoztató utáni, az RMDSZ által közzétett nyitvatartási listából kiderül, hogy a pártirodák, honosítási irodák, református egyházak, plébániák, közösségi terek, sőt falusi kultúrotthonok is bekerültek abba a rendszerbe, ahol gyűjteni fogják a szavazatokat. Ezek a helyszínek napokon át, sok esetben reggeltől estig, a kampány végén akár éjjel-nappal fogadják az embereket.

Marosvásárhelyen konténerekbe terelik a szavazókat

Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró is arra hívja fel a figyelmet, hogy messzemenően nincs rendben az a mód, ahogyan a helyi RMDSZ a levélszavazatok begyűjtését kezeli. Beszámolója szerint egy zöldségespiacon botlott bele az egyik gyűjtőpontnak nevezett konténerbe, amiben két fiatal üldögélt, ők vették át a borítékokat az érkezőktől.

Az RMDSZ Maros megyei szervezete által közzétett listából kiderül, hogy Marosvásárhelyen több helyszínen is működtetnek hasonló gyűjtőpontokat, ahol nemcsak át lehet adni a szavazási borítékot, hanem segítséget is nyújtanak az azonosító nyilatkozat kitöltésében és a csomag összeállításában. Parászka Boróka felvetése éppen erre irányul: mennyire tekinthető így a folyamat ellenőrizhetőnek és befolyásmentesnek, ha a szavazat leadása egy ilyen, informális környezetben történik, ahol elmondása szerint nem is volt lepecsételve az urna.

„Ha valaki a romániai választásokon vesz részt, azt tapasztalja, hogy a választási körzetek különösen védettek. Közelükben még alkoholt sem lehet forgalmazni, rendvédelmisek őrzik a nyugalmat. Belépni csak személyi igazolvány felmutatásával lehet… Ehhez képest a magyarországi választást Romániában, Marosvásárhelyen ebben a szemetes konténerek szomszédságában elhelyezett konténerben végzik. Nem őrzik sem a szavazóhely környékét, sem azt, ami bent zajlik. Nincs tanú, nincs választási bizottság. Nincs fokozottan védett és ellenőrzött szavazóurna” – írta bejegyzésében az újságíró.

Hargita megye: a szavazatot már a boltban is leadhatják

Nem csak a városi gyűjtőpontok körül alakulnak ki sajátos megoldások. A Magyar Hang szúrta ki, hogy Hargita megyében, Korond környékén a levélszavazás már a falusi mindennapok részévé vált: egy Facebookon terjedő felhívás szerint a választók egyszerűen bevihetik a borítékot a helyi kisboltokba. A felsorolásban konkrét települések – Fenyőkút, Atyha, Pálpatak – és üzletek szerepelnek, sőt egy magánszemély is gyűjtőpontként van megjelölve, ahonnan a szavazatokat később a csíkszeredai főkonzulátusra szállítják.

A posztból nem derül ki, ki és milyen formában végzi ezt a szállítást, de az biztos, hogy a választópolgár és az NVI közé beépül még az RMDSZ és az Eurotrans Alapítvány, amely a regisztráción át a szavazatok begyűjtéséig több ponton is jelen van a folyamatban.

A Declic, a legnagyobb romániai civil aktivistaközösség néhány nappal ezelőtt pontosan erre a problémára hívta fel a figyelmet, azaz hogy a levélszavazás jelenlegi rendszere nem átlátható, és nem garantálja, hogy a választó befolyásmentesen hozza meg a döntését, illetve hogy a szavazata sértetlenül jut el a választási irodához. A Ne manipulálják az erdélyi szavazatokat a magyarországi választásokon címmel indított petíciót azóta már több mint 13 ezren írták alá, és azóta a szervezet a tiltakozását eljuttatta több román állami intézményhez is, többek között a külügyminisztériumhoz, a román választási hatósághoz, a belügyminisztériumhoz, a rendőrséghez és a román hírszerző szolgálathoz is.

A levélben azt kérik, vizsgálják ki, hogyan vesznek részt romániai szervezetek egy másik ország választási folyamatában, és milyen kockázatokat jelent ez a választások tisztaságára nézve. Konkrét problémákat is felsorolnak: a nem ajánlott küldeményként kézbesített szavazólapoktól kezdve a névjegyzékek pontatlanságán át egészen addig, hogy politikailag elkötelezett szervezetek – köztük az RMDSZ és az általa működtetett Eurotrans – központi szerepet játszanak a regisztrációban, a szavazatok begyűjtésében és továbbításában. A Declic szerint mindez olyan rendszerhez vezet, amelyben a választás átláthatósága és befolyásmentessége nem garantált. Erről a gyakorlatról cikkünk megjelenése előtt megkérdeztük az RMDSZ-t, ha érkezik érdemi válasz, beszámolunk róla.

A párt tehát hatékonyan és olajozottan működő rendszert épített ki, semmit nem bíz a véletlenre, minden szavazatért megtesznek mindent, hogy az ne vesszen kárba. De nehéz nem észrevenni, hogy a teljes logisztika, az elképesztő hatékonyság egy ponton túl már nem a részvételt segíti, hanem beszorítja a választót egy olyan hálózatba, amiben aztán végig bent is tartja: van, aki elmagyarázza, hogyan kell szavazni, aki segít kitölteni a papírokat, majd át is veszi a borítékot, és gondoskodik a továbbításról. Óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy ebben a rendszerben hol marad meg az a pillanat, amikor a választó valóban egyedül, külső hatások nélkül hozza meg a saját döntését.