„A nők nem lehetnek másodrendű állampolgárok az egyházban”
– hangsúlyozta Ferenc pápa egy 2022-es beszédében. Ez a kijelentés különösen fontos lett egy olyan intézményben, amelyet évszázadokon keresztül férfiak irányítottak. Ferenc pápa a megszólalásaiban, gesztusaiban és intézkedéseiben is amellett állt ki pápasága alatt, hogy ezen változtatni kell. Hivatalba lépésének kezdetétől a 2023-as püspöki szinódus valóban történelmi jelentőségű pillanatán át egészen húsvéthétfőn bekövetkezett haláláig sokat is tett ezért.
Ferenc pápa felfogása a női szerepekről példaértékű volt, és egyes intézkedései lehetőséget is kínáltak a nőknek, hogy az egyházon belül részt vegyenek a döntéshozatalban. Ezzel nagy lépést tett afelé, hogy a nők ne csak az asztal körüli kiszolgálószemélyzetként, de az asztalnál is helyet kapjanak.
Nők a társadalom peremén
Ferenc pápa egész munkásságának origója az elesettek melletti kiállás volt. Fellépett mindenfajta kizsigerelés és elnyomás ellen, legyen szó a Föld kizsákmányolásáról, szegénységről, kiskorúak sérelmére elkövetett visszaélésekről vagy azokról a kérdésekről, amelyek miatt a mélyszegénységben élő nők hatványozottabban kiszolgáltatottak, mint amilyen a prostitúció vagy a béranyaság.
Az írás a Telex és a Szemlélek együttműködésében készült, és része annak a sorozatnak, amellyel Ferenc pápáról emlékezünk meg. Az első részben Török Csaba katolikus pap vett búcsút az egyházfőtől. A másodikban Gégény István írt arról, milyen örökséget hagyott nekünk hátra Ferenc pápa.
2016-ban a nők prostitúció céljából történő kihasználását egyenesen emberiség elleni bűncselekménynek nevezte, és bocsánatot kért egykori prostituáltaktól, amikor megtudta, hogy szolgáltatásaikat Róma utcáin többségében katolikus férfiak vették igénybe. „Ez nem szeretkezés. Ez a nő megkínzása. Ne keverjük össze a fogalmakat” – szögezte le. Az egyik római egyetemen tartott találkozón pedig kijelentette, hogy a nők szexuális kihasználása a sok emberben rejlő „beteg lelki alkatból” ered. Hozzátette, hogy a feminizmusnak még mindig nem sikerült ezt felszámolnia, és kérte a fiatalokat, hogy harcoljanak ellene.
Ferenc pápa a Covid-járvány idején az anyák társadalmat összetartó jelentőségéről beszélt: „Az anyák képesek őrizni és egyben tartani az élet szálait. Szükség van olyan emberekre, akik közösségi szálakat tudnak szőni a megosztottság szögesdrótjaival szemben, és erre az anyák képesek.” Ebben a homíliájában is hangsúlyozta, hogy a nőknek ezt a szerepét az egyházban is biztosítani kell. Az anyák és a nők tiszteletét, védelmét szorgalmazta, felszólított a nők elleni erőszak felszámolására.
„Az emberi életet nem lehet elnyomni vagy árucikké tenni, még az anyja méhében lévő, meg nem született gyerekét sem. Ebben a tekintetben sajnálatosnak tartom az úgynevezett béranyaság gyakorlatát, amely súlyosan sérti a nő és a gyerek méltóságát. Ez az anya anyagi szükséghelyzetének kihasználásán alapul. A gyerek mindig ajándék, és soha nem szerződés tárgya. Ezért remélem, hogy a nemzetközi közösség elkötelezi magát e gyakorlat általános betiltása mellett” – idézte a nyilatkozatot az ANSA olasz hírügynökség.
A pápa elítélte azokat a rendszereket is, amelyek a nőket kizárólag reprodukciós eszközként kezelik, valamint felhívta a figyelmet a családon belüli erőszak problémájára. Az egyház felelősségének tartja, hogy hangot adjon ezeknek az ügyeknek, és segítséget nyújtson az áldozatoknak, legyen szó menekült nőkről, az emberkereskedelem áldozatairól vagy szegénységben élő anyákról – mondta.
Nőkkel az élen
Azt, hogy Ferenc pápa az egyházon belül is számos gesztusával igyekezett a nők fontosságát hangsúlyozni, jól mutatja például Maria de los Dolores Valencia Gomez nővér esete, aki első nőként vezetett egy szinodális közgyűlést. Ez volt az első, amikor ilyen magas szinten nők is beleszólhattak az egyház jövőjét érintő kérdésekbe. A szinódus 365 szavazati joggal rendelkező résztvevője közül 54 nő volt. Ezeken a zárt körű megbeszéléseken végre olyan kérdésekben is bevontak nőket a közös gondolkodásba, mint a nők szerepe az egyházban, a meleg párok megáldása vagy a papi nőtlenség kérdései.
„Az a társadalom, amely nincs abban a helyzetben, hogy a nőknek nagyobb szerepet adjon, nem lesz képes előbbre jutni” – válaszolta a pápa újságírói kérdésre 2022 novemberében, a Bahreinből Rómába tartó repülőgépen. Leszögezte, hogy a nők „már többször bizonyították, hogy jobb vezetők, mint a férfiak. Az a tapasztalatom, hogy a dolgok minden alkalommal jobban kezdenek működni, amint egy nőt felelősségteljes hivatalba neveznek ki a Vatikánban.”
2015-ben így fogalmazta meg célkitűzéseit: „Kétségtelen, hogy sokkal többet kell tennünk a nők érdekében, ha a férfi és a nő közötti kölcsönösséget szeretnénk megerősíteni. Nem csupán arra van szükség, hogy jobban meghallgassuk a nőket, hanem arra is, hogy szavuknak valódi súlya, elismert tekintélye legyen mind a társadalomban, mind az egyházban. Jézusnak a nőkhöz való evangéliumi hozzáállása – a miénknél kedvezőtlenebb körülmények között, amikor a nő ténylegesen másodrendű volt – erős fénnyel világít meg egy olyan utat, amely messzire visz, és amelyen alig tettünk meg eddig pár lépést. Még nem értettük meg egész mélységében, milyen dolgokat adhat nekünk és az egész társadalomnak a női géniusz.”
Ferenc pápa nem csupán hangzatos beszédekben és homíliákban állt ki a nők mellett, és ezt nem csak a szinódus női résztvevőinek száma (és egyáltalán: a nők jelenléte) bizonyította. 2023-ban már 1165 nő dolgozott a Vatikánban, 320-szal több, mint az egy évtizeddel korábbi megválasztásakor. 2022-ben három nőt nevezett ki abba a korábban kizárólag férfiakból álló bizottságba, amely a püspökök kiválasztásában ad neki tanácsot. 2021-ben pedig Raffaella Petrini olasz apácát nevezte ki a Vatikán kormányzóságának második számú vezetőjévé, ezzel ő lett a világ legkisebb államában a legmagasabb rangú nő.
A katolikus egyházfő az utóbbi években női vezetőt állított a Vatikáni Múzeumok élére, illetve a vatikáni sajtószolgálat helyettes vezetői tisztségébe is. Az év elején a Megszentelt Élet Intézményeinek és az Apostoli Élet Társaságainak Dikasztériuma élére Simona Brambilla szerzetesnővér került. A dikasztériumok a Római Kúria csúcshivatalai, nagyjából a demokratikus országok minisztériumainak felelnek meg. A katolikus egyház történelmében először került nő ilyen magas pozícióba.
Nemrég az egyházfő bejelentette, hogy márciustól Raffaella Petrini eggyel feljebb lép, és ő áll a Vatikánvárosi Állam Kormányzóság élére, amelynek addig főtitkára volt. Az 1939-ben alapított kormányzóság épülete a pápai állam területén található. Végrehajtó hatalmi szervnek számít, és sajátos, a Szentszéktől független hatáskörrel bír. Számos hivatalt irányít, többek között a pápai állam műszaki, gazdálkodási, személyzeti, egészségügyi, biztonsági és idegenforgalmi ügyeit, de hozzá tartozik a Vatikáni Múzeum és a Pápai Csendőrség is.
Egyházi szolgálatban
Ferenc pápa az oltárszolgálatban is engedélyezte nőknek a lektori és az akolitusi feladatok ellátását.
Bár ezek a szerepek nem jelentik a papság felé vezető utat, elismerik és megerősítik a nők liturgikus jelenlétét.
A pápa emellett vizsgálóbizottságot hozott létre annak tanulmányozására, hogy a férfiak mellett nők is lehetnek-e diakónusok az egyházban, azaz felléphetnek-e a papi rend első fokozatára. A diakónus, bár nem misézhet, bizonyos szentségeket kiszolgáltathat, például keresztelhet, temethet, eskethet. A kérdés nem új keletű, egyes források szerint az ősgyülekezetben is felmerült már. A vizsgálatok egyelőre végleges döntést nem hoztak. A tény viszont, hogy a pápa megnyitotta a vitát, jelzi, hogy erősen fontolgatta a nők hivatalos szolgálati lehetőségeinek bővítését.
Ferenc pápa felismerte, hogy a nők helyzetbe hozása elsősorban az egyházvezető férfiak feladata, de ehhez arra is szükség van, hogy valaki kimondja: a nők között is lehet kiváló szakembereket találni. Igaz, vannak, akik még ennél is tovább mennének, és a nők pappá szentelését szorgalmazzák, azért azt fontos kimondani: Ferenc pápa lépései így is történelmi jelentőségűek voltak, amelyekkel sokat tett a nőkért és a női szerepek egyházon belüli felülvizsgálatáért.
