Az utolsó simításokat végzik Mészáros Lőrinc emberei a Budapest–Belgrád-vasútvonalon

A Budapest–Belgrád-vasútvonal megépítéséről 2014-ben döntött a kormány, de sokáig egyáltalán nem volt világos, miért is éri ez meg nekünk.

Kínának persze egyértelműen előnyös a beruházás, mert görögországi kikötőjéből egyenesen Nyugat-Európába roboghatnak majd a tehervonatok. Magyarországon viszont a hazai közlekedés szempontjából kiemelt Szeged–Budapest-vonal helyett egy jóval kisebb jelentőségű vasúti szakaszt fejlesztettünk 700 milliárdos kínai hitelből.

Tavaly derült ki, hogy a miniszterelnök közvetlen családtagjai is profitáltak a gigaberuházásból, az építkezéshez több mint 200 ezer tonna vasúti követ szállítottak az Orbán család bányájából. Az egekbe lőtt ki a sínfektetést végző V-Híd forgalma is, Mészáros Lőrinc cége 150 kilométer kétvágányú vasúti pályát épített, a nagyobb természeti akadályok nélküli alföldi szakaszt kilométerenként 5 milliárd forintért. Összehasonlításképp a szerbiai szakasza egy kilométerre vetítve nagyjából harmadával került kevesebbe a hazai szakasznál. A különbséget részben indokolhatja, hogy a szomszédos országban nem kellett megfelelni az EU-s szabályoknak, de azért az is látszik, hogy a kormányközeli haveri körök mindenképp jól jártak a Budapest–Belgrád-projekttel.

Pápai Gergely videós-zeneszerző a levegőből mutatja be az új selyemutat: „Egy ilyen fejlesztés nem csak két sínpárból áll. Logisztikai központok, felvonulási területek, földmunka, bányászat és új összeszerelő üzemek települnek a logisztikai központok környékére. A Délegyházi tavak környéke, Ferencváros külső része, Soroksár, a Csepel sziget északi része ehhez a fejlesztéshez kapcsolódóan alakul át örökre. Hatalmas területeket ad át Budapest az érkező selyemút szükségleteinek kielégítéséhez.”

Pápai azt is elmondta, lassúfilm-sorozatának korábbi, aszályt bemutató epizódjai után a legújabb filmben is azt vizsgálta, hogyan alakítjuk át a tájat, saját élőhelyünket az életmódunkkal.