A Most jövök legújabb adásának vendége Galba Zsolt volt, aki filozófiadoktori után nyitott edzőtermet, és már a második könyve jelent meg a testedzésről. Ebben a cikkben néhány gondolatot szöveges formában is kiemeltünk a másfél órás interjúból.
Középiskola után öt évig vendéglátóiparban dolgozott, azonban egy alkalommal hajnali négykor ránézett a negyven év körüli főnökére, és eldöntötte, hogy tanulni szeretne. Előkészítőre járt, majd jelentkezett az ELTE BTK filozófia szakára, ahová maximális pontszámmal vették fel. „Proli családból származom, első generációs értelmiségi vagyok, akiknek nem szokott sikerülni a tudományos pálya, ezt én példázom is.”
A Nietzsche–Freud–Schopenhauer háromszögben eszmélt magára, az egyetemen mégis az antikvitás irányába ment el. Doktori iskolába járt, a PhD-dolgozatát végül azonban nem írta meg, mint mondta, azért sem, mert sokszor eszébe jutott, amit Nietzsche is mondott a székfoglalójában, Senecát idézve, hogy a filozófiából filológia lett. „A görög eszmékből, amikor a filozófia még az életről szólt, jelentéktelen filozófiai problémák látszatbogarászása és tudományipar lett” – mondta.
Az egyetem után különböző munkákat vállalt – teljesült például nagy álma, dolgozott antikváriumban –, majd miután már egyre többet olvasott tematikusan a testedzésről, blogot indított. A Confidence and Power nevet egy Pantera-számból vette, a saját tevékenységére pedig azért tartja találónak, mert azt vallja, hogy „a testedzés nemcsak egy fizikai dolog, hanem kiterjed a szellemi területre, és még azon tovább is”.
„Az egész munkásságom arról szól, hogy megingassam azt a nézetet, hogy aki edz, annak feltétlenül tanulatlannak és bárdolatlannak kell lennie”
– felelte arra a kérdésre, mit szoktak szólni az emberek ahhoz, amikor kiderül, hogy a testépítés mellett szellemi tevékenységet is folytat.
A példájáról azt mondja, hogy ókori gyökerekből táplálkozik, az antik korokban ugyanis „ha szabad polgár voltál, akkor edzetted a testedet és múzsai művészetekkel is foglalkoztál”.
Az emberekben ma szerinte van egy sztereotip kép arról, aki sportol, és „csomó esetben tényleg nem azért szeretjük a sportolókat, mert okosak”. Szerinte sok ellenpélda is van, de több olyan példa kellene, „aki az életével bizonyítja, hogy nem kell, hogy ostoba legyen, aki edz”.
Fotó: Huszti István / Telex
Oldschool
A blogolás hozta magával, hogy több edzőteremlánc is felkérte, hogy alakítsa ki az ottani szakmai programot, majd egy ponton úgy döntött, hogy saját vállalkozásba kezd. A terem neve Oldschool Gym, az edzésmódszert is oldschoolnak nevezi, méghozzá azért, mert „a sporttörténet egészéből táplálkozik”.
„Ami leginkább oldschool, azok az alapok. Franc tudja, hogy mi lesz iksz száz év múlva, lesz-e akkor még bosu labda (egyensúlylabdaként ismertebb – a szerk.), amivel az adott kontextusban semmi gond nincs, vagy lesznek-e gépek, vagy lesz-e crossfit és egyéb divatok. Fekvőtámaszt viszont az emberek valószínűleg fognak csinálni, meg húzódzkodást, és guggolni fognak súllyal. Az alapok sosem mennek ki a divatból, azért, mert ezek működnek.”
Ha a testeddel foglalkozol, akkor alapvetően erős akarsz lenni. Nem azért kell szerinte erőfejlesztést csinálni, hogy utána valaki ki tudjon nyomni száz kilót, hanem „mert ez egy tök jó sérülésmegelőző dolog. Ha fel tudsz valamit venni egyenes háttal a földről, annak rengeteg előnye van egész hátralevő életedben”.
„Az jó, hogy ha van rajtad izom. Az izom tulajdonképpen olyan, mint egy páncél, az fog téged megvédeni. Illetve ami rajtad jól néz ki, az tulajdonképpen ez az izom, ami szép kerek.”
Galba ars poeticája, hogy 65 éves korában is erős, egészséges és szexuálisan aktív legyen, ami azt jelenti szerinte – kapcsolódva az oldschool edzéstervhez és felfogáshoz –, hogy évtizedekben gondolkodnak. Ez azt jelenti, hogy az ő felfogásukban az élsporttól eltérően az edzés stresszkezelés, fókusz, fejlődés, de a „testedzésnek a legfontosabb dimenziói a testkarbantartás és az egészségmegőrzés”. Erre az ő csoportjukban vannak élő példák is, járnak hozzájuk idősebbek is, akik a fiatalokkal együtt edzenek, például Józsi bá, aki hatvan fölött jár, de száz kilóval tud tizenötöt-húszat guggolni.
Galba edzőként azt szeretné elérni, hogy akik hozzá járnak, akkor is eddzenek, amikor ő már nem lesz. A testedzés szerinte ugyanolyan, mint a fogmosás, „azt is az egészségért csináljuk, az is egy szokás, az is egy automatizmus”.
„Miért edzek? Azért, mert edzeni szoktam. Nem akarod megváltani a világot egy fogmosással. Ugyanúgy testkarbantartás, egészségmegőrzés és van egy megelőzési dimenziója. Tök jó, hogy a motiváció elindít, de az olyan, mint a januárban edzeni kezdő emberek. Elmúlik, és ha nem belső, nem egy teleologikus dolog, ami cél felé irányul, akkor az nem pöccint nagyot rajtad. Illetve az egy furcsa paradoxon, hogy akkor jön meg a motiváció, ha csinálod. Ha nem csinálod, akkor eltűnik a motiváció.”
Galba ars poeticája, hogy 65 éves korában is erős, egészséges és szexuálisan aktív legyen.
Galba Zsolttal számos edzésre inspiráló gondolat mellett beszéltünk még a macebell rejtelmeiről, a táplálékkiegészítők és a fehérje szerepéről, valamint arról, hogy mit tud csinálni az, aki úgy érzi, hogy nincs ideje mozogni.
