Nagy Márton szerint 2015 után lett az MNB alelnöke, a kormány honlapján szereplő életrajza mást mutat
A csütörtöki kormányinfón Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is részt vett, aminek azért is volt jelentősége, mert korábban évekig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökeként dolgozott. Annál az MNB-nél, ahol az Állami Számvevőszék jelentése szerint hatalmas vagyonvesztés történt Matolcsy György vezetése alatt az elmúlt tíz évben. Ezért is adta magát a kérdés, hogy alelnökként Nagy Mártonnak volt-e rálátása arra, hogy mi történik az MNB alapítványainál.
Ezért is kérdezte meg a 444 Nagy Mártontól, hogy miért asszisztálta végig, amit a Matolcsy család és körei a jegybanki alapítványokkal tettek. Ezután a következő párbeszéd zajlott a 444 és Nagy Márton között.
– Nem tudok arról, hogy én asszisztáltam volna ehhez. Ön tudja, hogy mikor lettem alelnök?
– 2015-ben.
– Hát nem, később. Amikor az alapítványok megalkotásra kerültek, én ügyvezető igazgató voltam. Alelnökként benne voltam az egyik kuratóriumban, nagyon gyorsan le is mondtam. Onnantól kezdve, mivel az MNB vezetése nem szólt bele az alapítványok működésébe 2020-ig, én nem is foglalkoztam ezzel a kérdéssel.
Nagy Márton kijelentése azért is meglepő, mert a kormány honlapján szereplő életrajza szerint 2013 és 2015 között a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitásért és Hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója volt, majd pedig 2015-től 2020-ig a Magyar Nemzeti Bank alelnökeként dolgozott. Ez alapján nem igaz, hogy 2015 után lett az MNB alelnöke.
Az viszont igaz, hogy a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány, az MNB egyik alapítványa még azelőtt jött létre és kapott 200 milliárdot a jegybanktól, hogy Nagy Márton az MNB alelnöke lett volna.
És mint egyik olvasónk jelezte: a Magyar Közlönyben visszakereshető, mikor nevezték ki Nagy Mártont az MNB alelnökévé. A 2015. augusztus 20-án megjelent Magyar Közlöny szerint az akkori köztársasági elnök, Áder János 2015. augusztus 6-án írta alá Nagy kinevezését, amit Orbán Viktor négy nappal később ellenjegyzett.
De valójában nem is azt állította a 444, hogy Nagy Márton már akkor jegybanki alelnök volt, amikor létrejöttek a szóban forgó alapítványok. Csak arra kérdeztek rá, hogyan lehetséges, hogy az MNB vezetésében évekig senki nem tűnt fel, hogy valami nincs rendben a jegybanki alapítványok körül, miközben a sajtó rendszeresen beszámolt ezekről az ügyekről. Erre nem nagyon kaptunk választ a minisztertől.
Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az Állami Számvevőszék március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:
– a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;
– a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;
– illetve magának az MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztük a székházfelújítás költségéről.
Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy – ahogy arról a Telex műsorában is sok szó esik – a független sajtó munkájának köszönhetően már évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZ súlyos hiányosságokat állapított meg és hatalmas veszteséget okozó döntéseket azonosított a jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel, ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedig itt követjük.
