Hétfőn kapta meg második kombinált védőoltását Léna és Szása, a Fővárosi Állat- és Növénykert két kistigrise, amelyre reggel, az állatkert nyitása előtt került sor. Először az anyaállatot kellett leválasztani, ezt követően kerülhetett sor a kistigrisek vakcinázására. Először Szása – akit viszonylag könnyen sikerült kézbe venni – esett túl a csipellenőrzésen, vakcinázáson, majd a féreghajtáson. Léna kézbevétele már nehezebben ment, és lényegében ekkor derült ki, hogy valószínűleg ez volt az utolsó alkalom, amikor a vakcinázás még kézzel kivitelezhető volt.
Dr. Sós Endre, az állatkert nemrég kinevezett főigazgatója elmondta a kistigrisekről, hogy:
„Két hete voltak először kézben, akkor határoztuk meg az ivarukat, kaptak mikrocsipet és az első kombinált védőoltást. Két hetet kellett várni, hogy a következő oltást megkaphassák, ennek az az oka, hogy ez már most így is nehéz volt, és hogyha még vártunk volna egy vagy két hetet, akkor ez már szinte lehetetlen lett volna ezzel a módszerrel. Úgyhogy a többit azt most már kívülről fogjuk figyelni, hogy hogyan nőnek, hogyan cseperednek.”
„Kijárnak már a kifutóra, szépen játszanak, és minden úgy történik velük, ahogy ebben a korban egy kistigrissel kell történnie.”
„A nagymacskák oltása nagyban függ attól, hogy milyen környezetben tartjuk őket. Egy városi állatkertben alapvetően olyan macskabetegségek ellen kell őket megvédeni, ami a házi macskákat is veszélyezteti.”
A kistigrisek további sorsáról is kérdeztük a főigazgatót: „Ezek a kiscicák az európai tenyészprogram, az EAZA EEP programja keretében születtek, tehát a szaporításuk, a tenyésztés egy olyan párnál történt, ami az ajánlás alapján kívánatos volt genetikai szempontból. Innentől fogva, kb. másfél-két éves korukban, amikor elhagynák a szülői köteléket, a program fog arról gondoskodni, hogy melyik másik állatkertbe mennek majd el.”
A főigazgató szerint biztos, hogy nem maradnak a budapesti állatkertben, mert a szülőpáré ez a terület, de remélhetőleg a tenyészprogram keretében máshol szaporodhatnak.
Mint arról korábban beszámoltunk, április 13-án az állatkert Agnes nevű nőstény szibériai tigrise két egészséges kölyöknek adott életet. Azóta, a kezdeti nyugalmat követően két hónapos korukban vették birtokba a kifutójukat, miután mindkét kölyök megkapta az ebben a korban szükséges kombinált védőoltást, illetve kaptak féreghajtót és azonosító chipet is. Ezt követően ki is engedték őket a szabadtéri kifutóra, ahol már a látogatók is megnézhették az apróságokat.
A nevükre egyébként – az állatkerti hagyományoknak megfelelően – a látogatók szavazhattak az állatkert honlapján, ezúttal 5-5 előzsűrizett névből, közel hétezer beérkezett szavazatot követően kapták a nevüket.
A budapesti állatkertben élő tigrisek a szibériai, más néven amuri tigris alfajához tartoznak. Ebből az alfajból jelenleg 121 európai állatkertben összesen 277 példány él. Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) nemzetközi tenyészprogramot indított e ritkuló vadon élő faj összehangolt, természetvédelmi célú szaporítására. Az EAZA legfőbb feladata, hogy segítse az állatkerteket és akváriumokat a tudományosan megalapozott, koordinált tenyésztési programokban országos, európai és globális szinten. Ennek a programnak a megalakulása óta (1992) a budapesti állatkert is része. Szintén a tenyészprogram keretében tartott nyugati síkvidéki gorillákról itt írtunk korábban.
A kistigriseket minden nap 10:00 órától, hétköznap 17:00, hétvégén pedig 18:00 óráig lehet megtekinteni a kifutójukban. Születésük körülményeiről, illetve cseperedésükről korábban az állatkert egy videót is készített.
